Ugrás a tartalomhoz

DBC Pierre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
DBC Pierre
Berlinben, 2004. március 16-án
Berlinben, 2004. március 16-án
SzületettPeter Warren Finlay
1961 (63 éves)[1][2][3][4][5]
Adelaide, Dél-Ausztrália,  Ausztrália
ÁlneveDBC Pierre
Állampolgárságaausztrál
Nemzetiségeausztrál
Foglalkozása
IskoláiEdron Academy
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz DBC Pierre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Peter Warren Finlay[7][8] (Adelaide, 1961 –) más néven DBC Pierre,[9] ausztrál író.

Dél-Ausztráliában született, és nagyrészt Mexikóban nőtt fel. Az Ír Köztársaságban élt, és a The Guardian 2020 augusztusában megjelent interjúja szerint jelenleg Cambridgeshire-ben él.[10]

Pályafutása

[szerkesztés]

Pierre a dél-ausztráliai Old Reynellában(wd)[11] született, ahol apja az Adelaide-i Egyetemen(wd) tanított genetikát, és kétéves korára már az Egyesült Államokban, a Csendes-óceán déli részén és Nagy-Britanniában tartózkodott. Ezt követően kora gyermekkorától a 20-as éveiig Mexikóváros Jardines del Pedregal(wd) közösségében nevelkedett,[12] és az Edron Akadémiára(wd) járt.[8]

Pierre-t 2004-ben Alan Yentob(wd) vitte el otthonába a BBC Imagine című televíziós sorozata miatt.

A Guardian 2004. szeptember 1-jei cikkében emlékezett meg arról, hogy később sok éven át visszatért Durhambe, általában július második hetében, hogy megnézze a durhami bányászgálát(wd). Hét évesen megbetegedett hepatitisben, és egy évet ágyban kellett töltenie. Miután felépült, szülei a választás előtt álltak, hogy egy évvel lemarad az iskolában, vagy hagyják, hogy az osztályában maradjon, és felzárkózzék. Ők az utóbbit választották. Pierre ezt annak a pillanatnak látja, "amikor minden baj elkezdődött...", mivel ez azt jelentette, hogy összeveszett társaival.[13]

Édesapja, akit egykor a második világháborúban Lancaster bombázó pilótaként tüntettek ki, addigra a Nobel-békedíjas Norman E. Borlaug[14] tudományos partnere volt, Pierre tizenhat éves korában megbetegedett, és három évvel később meghalt.

Pierre állandó mexikói tartózkodása az Egyesült Államok-Mexikó határán, Reynosában ért véget az éjszaka közepén, amikor állítása szerint leállították egy 6 literes sportautó behozatalát. A Sonora-sivatagon keresztül szándékozott autóval eljutni Mexikóvárosba, de Mexikóban akkoriban protekcionista autóipar uralkodott, és a turisták kivételével mindenki számára illegális volt a külföldi járművek behozatala. Pierre-nek sikerült átkelnie az autóval, de a papírjait törölve találta, mire körülbelül 18 órával később Mexikóvárosba ért. Vernon God Little című regénye írja le és teszi híressé a reynosai határátkelőt, csakúgy, mint a közúti utat a határtól.

Azt állítja, hogy a következő évekből kilencet kábítószeres ködben töltött, ami azzal zárult, hogy Ausztráliában tartózkodva végül összeesett. Életének ezt az időszakát egy interjúban írta le az Enough Rope című ausztrál televíziós műsorban Andrew Dentonnal(wd) 2006-ban:

Abban az időben volt szerencsém Ausztráliában tartózkodni, mert visszatértem szerencsét próbálni. A támogató hálózat fantasztikus volt. Itt azonnal ott van alattad a biztonsági háló, amit a világ többi részén biztosan nem éltem volna túl. De itt elvittek terápiára, ahol azt mondták, hogy... a rossz pszichológia szorításában voltam, és hogy ez a nyúl soha nem fog kibújni a kalapból, és meg kell szoknom a gondolatot, ez volt az, amire akkoriban szükségem volt.[15]

Húszas évei alatt részt vett egy filmforgatáson, amelynek célja az Azték Birodalom(wd) bukásának feltárása, valamint Moctezuma azték császár maradványainak és valószínűleg elveszett kincsének nyomon követése, amelynek holléte továbbra is Mexikó egyik legnagyobb rejtélye.

Az 1990-es években megírta első regényét, amikor a dél-londoni Balhamben(wd) élt, majd végül 2001. szeptember 11-én publikációs szerződést kötött a Faber & Faberrel. A következő hetekben az írországi Leitrim megyébe(wd) költözött, ahol elkezdett dolgozni a második regényen. A Man Booker-díjat 50 000 font pénzjutalom kíséri. Amikor értesítették a győzelméről, Pierre azt mondta, hogy a pénzt részben a 20-as éveiben felmerült adósságok törlesztésére fordítja, amikor a pszichológiai problémák és a kábítószerrel való visszaélés volt a mozgatórugója. Az írói álnevében szereplő betűk a „piszkos, de tiszta” (Dirty but clean) kifejezést jelentik, utalva korábbi nehézségeire.[7][16][17][18]

2005-ben DBC Pierre újra felkereste ifjúkori Mexikóját, hogy végre feltárja és dokumentálja az aztékok bukását. Ebben a Channel 4(wd) tényfeltáró dokumentumfilmjében újra felkeresi az aztékok hanyatlásról és hódításról szóló epikus történetét. A The Last Aztec, részben történelmi film, részben road movie, 2006-ban került adásba, és Pierre-t mutatja, amint nyomon követi a spanyol hódítók előrenyomulását az azték főváros felé. Felveszi azokat a szálakat is, amelyeket évekkel korábbi, balszerencsés produkciójában szándékozott folytatni, amelynek középpontjában egy otomi[19] kultúra varázslói és boszorkányai állnak egy távoli völgyben, a közép-mexikói Sierra Madre-hegységben(wd).

2007-ben első regényét, a Vernon God Little-t Tanya Ronder adaptálta a londoni színpadra. Rufus Norris(wd) rendezte a Young Vicben(wd) április 27. és június 9. között. Eddig a művet világszerte több mint 40 országban fordították le, és legalább négy társulat vitte színre.

2009-ben adományozta a "Suddenly Dr Cox" című novellát az Oxfam(wd) Ox-Tales(wd) projektjének, amely négy brit történetgyűjtemény 38 szerzőtől.[20] Pierre története az Air gyűjteményben jelent meg.[21] Közreműködik a The Triffids(wd)[22] Vagabond Holes: David McComb and the Triffids című 2009-es rockéletrajzában is, amelyet Niall Lucy(wd) és Chris Coughran ausztrál akadémikusok szerkesztettek.[23]

Díjai

[szerkesztés]

Pierre 2003-ban megkapta a Man Booker-díjat Vernon God Little című első regényéért, ezzel ő lett a harmadik ausztrál származású író, akit ilyen megtiszteltetés ért. Miután 2003-ban elnyerte a Whitbread First Novel Awardot(wd), ő lett az első író, aki ugyanazért a könyvért Man Booker- és Whitbread-díjat kapott. A könyv 2003-ban a Hay Fesztiválon[24] elnyerte a Bollinger Wodehouse Everyman-díjat is a képregényirodalomért, és James Joyce-díjat(wd) kapott a Dublini Egyetem(wd) Irodalmi és Történeti Társaságától.

Kiadott munkái

[szerkesztés]
Regények
Non-fiction
  • Release the Bats (July 2016)
Novellák
  • Suddenly Doctor Cox (May 2009)[26]
  • Petit Mal (November 2013)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Czech National Authority Database
  4. NUKAT
  5. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://thebookerprizes.com/fiction/backlist/2003
  7. a b Novelist Dirty Pierre comes clean: I was a conman, 2003. október 11.
  8. a b DBC Pierre – About the author. Authors. Noordhoff Uitgevers. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
  9. Dirty But Clean
  10. a b Interview DBC Pierre: You can be shut down from life because of one mistake.
  11. Old Reynella a dél-ausztráliai Adelaide külvárosa. 20 km-re délre található Adelaide városközpontjától, Onkaparinga(wd) északi részén.
  12. A Jardines del Pedregal (angolul: Rocky Gardens; teljes nevén: El Pedregal de San Angel) egy előkelő lakótelep Mexikóváros déli részén, Mexikó leggazdagabb családjainak ad otthont.
  13. The man who fell to earth – Celebrity News & Gossip, Independent Woman. Independent.ie, 2006. április 16. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
  14. Norman Ernest Borlaug (1914. március 25. – 2009. szeptember 12.) amerikai agronómus volt, aki világszerte olyan kezdeményezéseket vezetett, amelyek hozzájárultak a zöld forradalomnak(wd) nevezett mezőgazdasági termelés kiterjedt növekedéséhez.
  15. episode 104, Monday 22 May 2006”. Andrew Denton. Enough Rope. Australian Broadcasting Corporation.
  16. McKinley, Jesse: A NIGHT OUT WITH: DBC Pierre; Mr. Sunset to Sunrise, 2003. november 16.
  17. Rees, Jasper: Dirty comes clean, 2006. február 21.
  18. 'Dirty but clean' Pierre beats his past. BBC News, 2003. október 15.
  19. Az otomi mexikói őslakos nép, amely a közép-mexikói fennsík(wd) (Altiplano) régióban él.
  20. Az Oxfam 1942-ben alapított és az Oxfam International által vezetett, 21 független jótékonysági szervezetből álló, a globális szegénység enyhítésére összpontosító, brit alapítású konföderáció. Az Ox-Tales az Egyesült Királyság 38 legismertebb szerzője által írt négy novellás antológiára utal. Mindannyian az Oxfamnak adományozták történeteiket. A könyvek és történetek lazán a négy elemre épülnek: Föld, Tűz, Levegő és Víz.
  21. Ox-Tales. Oxfam. [2009. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
  22. A Triffids egy ausztrál alternatív rock- és popzenekar volt, amely 1978 májusában a nyugat-ausztráliai Perthben alakult David McComb(wd) énekes-dalszerző, gitáros, basszusgitáros és billentyűs társaságában.
  23. Niall Lucy and Chris Coughran, eds. Vagabond Holes: David McComb and The Triffids (Fremantle: Fremantle Press, 2009).
  24. A Hay Festival of Literature & Arts egy éves irodalmi fesztivál, amelyet a walesi Powys(wd) Hay-on-Wye(wd) városában tartanak májustól júniusig 10 napon keresztül.
  25. Year of reading dangerously – Books – Entertainment. theage.com.au, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
  26. press. Hay Festival. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a DBC Pierre című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.