Dúvad
.JPG)
Dúvadnak nevezik vadgazdálkodási szempontból azokat a vadfajokat, amelyek a vadgazdálkodás célját szolgáló vadat (hasznos vad) károsítják és pusztítják, ezért a hasznos apróvadas területeken és élőhelyeken konkurenciának számítanak és gyérítésük szükségessé válik. Ilyen vadállatok Magyarországon többek között a róka, az aranysakál és a ragadozó életmódot is folytató varjúfélék (szarka, szajkó, dolmányos varjú), amelyek igazi fészekpredátorok, fészekrablók és tojásfalók.[3] Régebben Magyarországon a rókát tartották a legnagyobb apróvadpusztító dúvadnak,[4] történetileg azonban dúvadnak minősítették a szárnyas és szőrmés ragadozókat, valamint a gazdátlanul kóborló kutyákat és macskákat is. Szakértők szerint Magyarországon beállt egy egyensúly, és a kóbor macskák nem veszélyeztetik védett állatok populációinak fennmaradását,[5] de a hasznos apróvadfajokra továbbra is veszélyt jelenthetnek. A 64/2003. (XII. 18.) számú AB-határozatával az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vadászati törvény 36.§-át,[6] amely a vadászatra jogosult személynek lehetővé tette, hogy a vadászterületen megjelenő kutyát vagy macskát elejtse.[7] Az AB határozatának indoklása szerint, a pórázon nem tartott kutya és a kóborló macska vadászterületen való elejtését lehetővé tevő szabály alkotmányellenes, mivel sérti az állat tulajdonosának az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát.[8] A vadászterületen vadat űző, vagy vadat elejtő kutyát, vagy fertőzés továbbterjedése, vagy másképp el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát ugyanakkor a vadász elfoghatja, vagy elejtheti, amennyiben a háziállat tulajdonosának felderítésére nincs lehetőség.[9]
Az utóbbi évtizedekben a dúvad elnevezés használatát számosan vitatták, a ragadozók megítélésének változásai, illetve védelmük általánossá válása miatt. Természetvédelmi problémákat vet fel, amikor a túlszaporodott védett ragadozók az ugyancsak védett madarakat és a védett emlősöket pusztítják táplálék hiányában.[10]
Apróvadas vadászterületeken a borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
A köznyelvben a dúvad szót gyakran használják a nehezen kezelhető, durván vagy faragatlanul viselkedő, környezetükkel szemben agresszív férfiakra is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varjúfelhő – földön, égen, arcanum.hu
- ↑ Dolmányos tojásrabló, arcanum.hu
- ↑ Városi szarkák, szajkók és dolmányos varjak, mme.hu
- ↑ Rókavadászat télen, epa.oszk.hu
- ↑ Kétmillió kivert kutya országa vagyunk, 24.hu
- ↑ 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, net.jogtar.hu
- ↑ Kóbor házivadak, vip.gportal.hu
- ↑ 64/2003. (XII. 18.) AB határozat, public.mkab.hu
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Dúvad, vadasz.info.hu
- ↑ 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól, net.jogtar.hu
Források
[szerkesztés]- Eördögh Tibor: Vadászok nyelvén, Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 1976., ISBN 0659000701907
További információk
[szerkesztés]- Magyar etimológiai szótár dúvad – ‘vérszomjas vad(állat)’, arcanum.hu
- A Pallas nagy lexikona Dúvad, arcanum.hu
- Terítéken a dúvad (1. rész), magyarmezogazdasag.hu
- Lőjünk minél többet — de válogatva! (Nimród, 1978. február), vadaszujsag.hu
