Dósa Géza
| Dósa Géza | |
| Született | 1846[1][2][3] Nagyenyed |
| Elhunyt | 1871. április 12. (24-25 évesen)[1] Marosvásárhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dósa Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dósa Géza (Nagyenyed, 1846. – Marosvásárhely, 1871. április 12.) festőművész.
Életpályája
[szerkesztés]Elszegényedett erdélyi nemesi családba született, apja Dózsa György ügyvéd, anyja Gyarmathy Róza. Apja, az 1848–49-es szabadságharcban hadbíróként tevékenykedett, ezért bujdosni kényszerült, először álnéven szappangyáros lett Kolozsváron, majd életét Marosvásárhelyi állatorvosként fejezte be.
Dósa Géza már tízévesen Simó Ferenc kolozsvári rajziskoláját látogatta. Tanulmányait 1862-től a marosvásárhelyi református kollégiumban végezte, ahol rajztanára Péterffy Károly volt, majd 1864-től beiratkozott a budapesti református főgimnáziumba és egyúttal Székely Bertalan magántanítványa lett. 1865-ben részt vett az Eötvös József miniszter által történelmi festményre kiírt pályázaton, ahol Bethlen Gábor tudósai között[4] című vázlatával ötszáz forintos ösztöndíjat nyert.[5] Az ösztöndíj segítségével 1866-ban beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, ahol Karl Wurzinger tanítványa lett. Itt kötött szoros barátságot Munkácsy Mihállyal, aki ekkor – szintén állami ösztöndíjjal – az akadémia hallgatója volt. 1869-től a müncheni akadémián Wagner Sándor tanítványa lett, de még ugyanebben az évben – Gustave Courbet Kőtörők című művének hatására – kilépett és önálló műtermet nyitott. Megrendelésre arcképeket és történelmi képeket is festett, többek között ekkor festette meg az Ónodi országgyűlés című képét. 1870-ben apja kérésére visszatért Marosvásárhelyre, ahol arcképfestésből próbált megélni. Sikertelensége, rossz anyagi helyzete is közrejátszhatott abban, hogy 1871 tavaszán egy szerelmi ügy miatt öngyilkos lett.
Művészetét csak évtizedekkel halála után kezdték értékelni. 1941-ben Kolozsvárott, 1944-ben Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban tartottak műveiből emlékkiállítást.
Főbb művei
[szerkesztés]
- Bethlen Gábor tudósai között
- Az ónodi országgyűlés
- báró Bánffy György arcképe
- Kettős arckép (Wittich József leányai)
- Szakállas férfi
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03490.htm, Dósa Géza, 2017. október 9.
- ↑ Athenaeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a Musée d’Orsay adatbázisa (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A pályázaton Madarász Viktor hasonló című festménnyel vett részt
- ↑ A pályázatot Benczúr Gyula nyerte Vajk megkeresztelése című képének vázlatával
Források
[szerkesztés]- Révai nagy lexikona
- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967, ISBN 9630523604
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 237. o. ISBN 963-547-414-8
További információk
[szerkesztés]- Dósa Géza a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Adatok művészetünk történetéhez – Dósa Géza festő (Művészet, 1904, 5. szám)
- Dósa Géza (1846-1871) élete és művészete, A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve 1997-2001
.svg){kind=small}
