Dézsi István (fizikus)
Dézsi István | |
Született | 1934. január 30.[1] Debrecen[1] |
Elhunyt | 2022. január 17. (87 évesen)[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | fizikus |
Iskolái | Kossuth Lajos Tudományegyetem (1952–1957) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dézsi István (Debrecen, 1934. január 30. – 2022. január 17.) magyar fizikus, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár, a Wigner Fizikai Kutatóközpont professzor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. A fizikai tudományok kandidátusa (1970), a fizikai tudományok doktora (1986).
Életpályája
[szerkesztés]1952–1957 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója volt. 1957-től az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében dolgozott. 1970–1971 között Louisville-ben vendégprofesszor volt. 1972-től az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Tudományos Tanácsának tagja volt. 1974–1982 között az alkalmazott magfizikai osztály, 1982–1985 között a magfizikai, 1991–2005 között az anyagtudományi osztály vezetője és tudományos tanácsadója volt. 1977–1978 között illetve 1980–1982 között a Leuveni Katolikus Egyetem vendégprofesszora volt. 1978-tól a Belga Királyi Tudományos Akadémia tagja volt. 1985–1990 között a Saar-vidéki Egyetemen volt vendégprofesszor. 1991–1992 között a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézeti Bizottság tagja volt. 1993–1999 között az OTKA Élettelen Tudomány Kollégium tagja volt. 1996–1999 között az OTKA Fizikai Zsűri elnöke volt. 1997–2003 között a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tagja volt. 1999–2002 között az OTKA Műszer Bizottság elnöke volt. 2000–2003 között a Magyar Tudományos Akadémia Kutatói Fórum elnöke volt. 2005-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága
[szerkesztés]Kutatási területe az atommagspektroszkópia, a Mössbauer-effektus, a szilárdtestek fázisátalakulásai, vékonyrétegek képződése és szerkezete, lefagyasztott oldatok szerkezetének meghatározása, szerves fémkomplexekben kis és nagy spinszámú fázisátalakulások értelmezése, a pozitron kötött állapotainak azonosítása, az implantált atomok rácshelyzetének és kölcsönhatásainak meghatározása, vékonyrétegek képződési folyamatainak meghatározása.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Dézsi István és Kerecsen Zsuzsánna voltak. 1963-ban házasságot kötött Klamm Katalinnal. Két gyermekük született: Krisztina (1980) és István András (1984).
Temetése a Farkasréti temetőben zajlott.[3]
Díjai
[szerkesztés]- Akadémiai Díj (1968)
- Schmid Rezső-díj (1969)
- KFKI Intézeti Díj (1974)
- OTKA Ipolyi Arnold-díj (1997)[5]
- a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Fődíj (2002)[6][5]
- Magyar Tudományos Akadémia MFA Intézeti Díj (2004)
- Eötvös József-koszorú (2012)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. augusztus 8., PIM96849
- ↑ Elhunyt Dézsi István
- ↑ Elhunyt Dézsi István
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ a b Kitüntetések, díjak, elismerések
- ↑ https://mta.hu/data/11_Osztaly/Info/Fizikai%20Dijak/Fizikai_Fodijasok_Fizikai_Dijasok_2022_ig.pdf
- ↑ Akadémiai díjak
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Magfizikai Főosztály - MTA Wigner FK Részecske és Magfizikai Intézet
- MTA Adatlapja
- Doktori.hu
- Wigner.hu (angolul)
- https://mta.hu/data/11_Osztaly/Dokumentumok/Fizika_1945-1959_2021_okt%C3%B3ber.pdf
További információk
[szerkesztés]- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
- Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerkesztette: Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.