Dévényi Antal (erdész)
| Dévényi Antal | |
| Született | 1910 Alcsút |
| Elhunyt | 1994 Piliscsaba |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | erdész, erdőmérnök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dévényi Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dévényi Antal, Drexler (Alcsút, 1910. augusztus 26.[1] – Piliscsaba, 1994.) magyar Bedő Albert-díjas erdész, erdőmérnök, a pilisi kopárfásítás vezetője, a 20. századi magyarországi erdőtelepítések egyik legjelentősebb alakja. Nevét őrzi Piliscsaba egyik utcája, valamint 2015 tavasza óta a 447 méter magas Nagy-Kopasz-hegyen épült, formavilágában a "Jenga-tornyokat" idéző új kilátó.
Élete
[szerkesztés]Családja a 19. század eleje óta él Magyarországon, ükapja még József nádor idején került Magyarországra, a Habsburg-család pilishegyvidéki uradalmainak alkalmazottjaként. Dédapja 51 évig, nagyapja 46 évig, édesapja pedig 53 évig szolgált a főhercegi családnál, és ő maga is az uradalomnál kezdte erdészeti pályáját, mint József főherceg alkalmazottja.[2]
Drexler István uradalmi erdőkerülő és Kulrich Erzsébet római katolikus szülők fiaként született. Erdőmérnökként 1927-től kezdte meg a korábbi intenzív fakitermelések miatt szinte teljesen fátlanná vált pilisi "kopárok" – elsősorban a Zajnát-hegyek környéke – újrafásítását. A túlnyomórészt erdeifenyővel végzett kopárfásítás az egész országban a legeredményesebb hasonló erdészeti akciója volt. Részese volt az első muflonok (18 egyed) Pilisben való megtelepítésének is (az állatokat József főherceg kezdeményezésére telepítették Korzikáról előbb, 1929-ben a piliscsabai erdőkbe, majd később az ottani telepítési eredmények láttán Visegrádra, azt követően pedig máshová is).
A kopárfásítási tevékenység még 1954-ben is zajlott a területen, Dévényi Antal akkor a területileg illetékes erdészet vezetője, és mint ilyen, Szénási Ferenc és Bertán József kerületvezető erdészekkel együtt a fásítási munka vezetője volt.[3] E munkájának elismeréséért vehette át 1957-ben a hazai erdészek legmagasabb szakmai elismerésének számító Bedő Albert-díjat.
1975-ben fővadászként, 1976-ban főerdészként tevékenykedett.[4]
Temetése 1994. március 2-án zajlott a piliscsabai temetőben, a római katolikus vallás szertartása szerint.[2]
Az egykori pilisi kopárokra emlékezve lett a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó hágó neve Kopárosi-hágó vagy Kopár-hágó, illetve ugyanezen tevékenység emlékét őrzi a hágóban épült, jelenleg is működő Kopár Csárda, valamint a hágó alatt átvezető Kopár-hágói vasúti alagút is.
Emlékezete
[szerkesztés]
- Piliscsabán az ő nevét viseli a klotildligeti településrész egyik legészakibb utcája, a belterület és az erdőterület határán.[5]
- Az ő nevét viseli – a piliscsabai képviselő-testület 2015. tavaszi döntése alapján[6] – a kisvárostól északra fekvő Nagy-Kopasz-hegyen épített, 2015. június 12-én felavatott Dévényi Antal-kilátó, melyet úgy alkottak meg, hogy formavilága a Jenga-torony megjelenését idézze.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születése bejegyezve az alcsúti állami születési akv. 44/1910. folyószáma alatt.
- ↑ a b [1]
- ↑ A pilisvörösvári Kopárok története a Pilisi Parkerdő honlapján
- ↑ [2]
- ↑ A Dévényi Antal utca Piliscsaba térképén
- ↑ Archivált másolat. [2015. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
- ↑ Meghívó a Dévényi Antal-kilátó avatására