Dénes Géza
Dénes Géza | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1925. október 28. Orosháza |
Elhunyt | 2009. október 31. (84 évesen) Budapest |
Ismeretes mint |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Budapesti Orvostudományi Egyetem (1954) |
Pályafutása | |
Szakterület | biokémia |
Kutatási terület | enzimkémia, molekuláris biológia |
Tudományos fokozat | orvostudományok kandidátusa (1961), biológiai tudományok doktora (1970) |
Munkahelyek | |
Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest | gyakornok (1950–54), tanársegéd (1954–57), adjunktus (1957–64), docens (1964–70) |
MTA SZBK Biokémiai Intézet, Budapest | tudományos főmunkatárs, osztályvezető (1970–79) |
Akadémiai tagság | levelező tag (1973), rendes tag (1985) |
Dénes Géza (Orosháza, 1925. október 28. – Budapest, 2009. október 31.) magyar biokémikus, enzimológus, molekuláris biológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb kutatásai az anyagcsere-szabályozás molekuláris és sejtszintű biokémiai folyamatainak megértésére irányultak, jelentős eredményeket ért el az enzimszintézis szabályozómechanizmusának feltárásában.
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte el. 1945-ben beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem orvosi karára, ezzel párhuzamosan 1949-ig az egyetemi mikrobiológiai intézet gyakornoka volt. Szegedi tanulmányait nem fejezte be, amikor 1949-ben a fővárosba ment, hogy Straub F. Brunó meghívására a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) akkor alakult Orvosi Vegytani Intézetben gyakornokoskodjon. Ezzel párhuzamosan a BOTE-n folytatta Szegeden megkezdett orvosi tanulmányait, s végül 1954-ben szerezte meg általános orvosi oklevelét. Ettől az évtől már tanársegédként végezte a kutató- és oktatómunkát, 1957-től adjunktusi, 1964-től 1970-ig docensi címmel dolgozott a budapesti orvosegyetem – 1969 utáni nevén Semmelweis Orvostudományi Egyetem – Orvosi Vegytani Intézetében. Időközben 1961–1962-ben a Harvard Egyetem, 1969–1970-ben a Montanai Állami Egyetem (MSU) vendégprofesszora volt. 1970-ben orvosegyetemi katedrájától megvált, s átkerült az MTA Szegedi Biológiai Központ, közreműködésével létrejött budapesti Biokémiai Intézetébe, ahol a farmako-biokémiai és mikrobiológiai fiziológiai osztály vezetését bízták rá, egyúttal az intézet igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta. 1979-ben az általa irányított osztály az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet – 1998 után MTA Kémiai Kutatóközpont – szervezeti egysége lett, Dénes is itt folytatta osztályvezetői munkáját. Nyugdíjazását követően tudományos tanácsadói státusban támogatta az intézetben folyó kutatómunkát.
Munkássága
[szerkesztés]Pályája elején főleg sejtélettani kérdésekkel, mikroorganizmusok és eukarióták sejtműködésének molekuláris mechanizmusával foglalkozott. Ezek a vizsgálatok vezettek el a munkásságának meghatározó vonulatát alkotó, az enzimszintézis folyamatára, az enzimaktivitás (motilitás) és a sejtszintű anyagcsere szabályozómechanizmusaira irányuló kutatásokhoz. Különösen jelentős eredményeket ért el a bakteriális eredetű, illetve az alloszterikus enzimek aktivitásszabályozó mechanizmusának felderítése során. Behatóan vizsgálta a kólibaktérium szénhidrát-anyagcseréjéért felelős enzimek szabályozását, s megfigyelte az enzimszintézisben szerepet játszó glükóz indukciógátló hatását (katabolit represszió), illetve összefüggésbe hozta a sejtszaporodással. Vizsgálta mikroorganizmusok pirimidin-anyagcseréjét, valamint az aminosav-bioszintézisükben részt vevő enzimek genetikai, illetve sejtélettani szabályozómechanizmusait.
Szervezeti tagságai és elismerései
[szerkesztés]1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választották. 1986-tól 1990-ig a Magyar Biokémiai Egyesület elnöke volt.
Az enzimszintézisre, valamint az enzimaktivitás szabályozására vonatkozó kutatásaiért 1967-ben megkapta az Akadémiai Díj első fokozatát.
Főbb művei
[szerkesztés]- Enzyme repression as the control mechanism in the synthesis of induced β-galactosidase. Nature, 188. sz. (1960)
- Chemical structure and biochemical transformation of pyrimidine derivatives. In Bio-organic heterocycles: Synthetic, physical organic and pharmacological aspects. Ed. by H. C. van der Plas et al. Budapest: Akadémiai. 1984. 115–140. o.
Források
[szerkesztés]- ”Új területeken elindulni mindig érdekesebb, mint a kitaposott úton járni”. Magyar Tudomány, LXXX. évf. 10. sz. (1973) 660–663. o.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 475. o. ISBN 963-85773-2-0
- Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 377. o.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 260. o.
- Faragó Anna: Dénes Géza (1925–2009). Magyar Tudomány, CXVI. évf. 12. sz. (2009) 1537. o.