Déllő-tó
Déllő-tó | |
Ország(ok) | Magyarország |
Hely | Bács-Kiskun vármegye |
Települések | Kecskemét |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 54′ 41″, k. h. 19° 41′ 23″46.911400°N 19.689800°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 41″, k. h. 19° 41′ 23″46.911400°N 19.689800°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Déllő-tó, más néven Dellő-tó volt Kecskemét belvárosának legjelentősebb állóvize, helyén ma a zöldfelületben gazdag Gyenes Mihály tér található.
Története
[szerkesztés]Kecskemét első közhasznú zöldterületét 1834-37 között, az elmocsarasodott ún. Déllő-tó helyén Gyenes Mihály ügyvéd és mérnök igyekezete hozta létre. A tó lecsapolása már 1816 óta megosztotta a város közvéleményét. Az időnként „dögletes levegőt” árasztó mocsár megtartását sokan azért támogatták, mert vizével tűz alkalmával a lajtos kocsik sokaságát lehetett egyszerre feltölteni. Végül a Gyenes Mihály tervei szerint elkészített csatornával lecsapolták, feltöltötték, s területén ligetet létesítettek. Ez a közel másfél hektár nagyságú kert már az 1840-es években „a művelt közönség egyedüli mulatóhelyévé és sétatérré” változott. A kert közepe táján egy zenekari kioszkot és egy cukrászdát építettek. A kert 600 db-ból álló faállományát az 1880. évi magas talajvíz majdnem elpusztította. A víz levonulása után a kertet szinte újjávarázsolták. Gondoskodtak a víz elvezetéséről, a park világításáról, padokat helyeztek ki és sövénnyel vették körül.
Legenda
[szerkesztés]A Déllő-tóról egykor legenda élt a kecskeméti nép ajkán. A helyiek szerint a lázadó főúr, Ajtony ellen hadba induló Szent István király serege a Déllő-tó mellékén ütötte föl pihenő táborát. A nyugalomra vágyó harcosokat azonban légnyi kiéhezett szúnyog támadta meg. Egy darabig csak csapkodták a vérre szomjazó apró, szárnyas ellenséget, de végül kezdték elveszíteni türelmüket. - Uram – kérték királyukat -, vígy bennünket igazi csatába, hadd harcoljunk érted, ahogy vitézekhez illik, de ments meg bennünket ezektől a zümmögő vérszopóktól. A király nyugalomra intette embereit és visszahúzódott sátrába imádkozni. Hamarosan csoda történt: hatalmas forgószél kerekedett és egy fuvallatra elsöpörte a szúnyogokat.
További információk
[szerkesztés]- [1]
- Hírös Naptár (2008. január)
- Joós Ferenc: Barangolások Kecskeméten (Kecskemét, 1968)