Ugrás a tartalomhoz

Délkelet-európai Stabilitási Paktum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Stabilitási Paktum tagországai

A Délkelet-európai Stabilitási Paktum (Stability Pact for South Eastern Europe) brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet volt 1999 és 2008 között, amelynek célja a béke, a demokrácia, az emberi jogok és a gazdaság erősítése a Balkán államaiban. 2008-ban a Regionális Együttműködési Tanács (Regional Cooperation Council, RCC) lépett a helyébe, amely inkább tekinthető a térségbeli államok saját kezdeményezésének, mint a külső partnerek által kezdeményezett stabilitási paktum.

Történelem

[szerkesztés]

A paktum a koszovói háború kirobbanását követően, az Európai Unió kezdeményezéseként jött létre Kölnben 1999. június 10-én azzal az elhatározással, hogy az újonnan alapítandó szervezet a korábbi fórumoknál hatékonyabban és hosszú távon is képes legyen megelőzni, illetve kezelni a délkelet-európai konfliktusokat.

A kölni alapítóülésen több mint negyven ország képviselői vettek részt: a Balkán-félszigeti régióból egyedül Szerbia és Montenegró küldöttei nem jelentek meg az eseményen, az alapító tagok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Románia) mellett jelen voltak viszont az európai uniós tagországok, az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság, Magyarország, Oroszország, Svájc, Norvégia, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok és Japán képviselői is. A megbeszélések moderátorai Kanada, Japán, az ENSZ, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a NATO, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete, a Nyugat-európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank küldöttei voltak.

1999. július 30-án a tagországok vezetőinek szarajevói csúcstalálkozóján megerősítették a szövetségkötés tényét. A nemzetközi válságkezelési forgatókönyvek tapasztalatain okulva a szervezet megfogalmazása szerint a térség stabilitásához és békéjéhez három lépcsőfok vezet: a közbiztonság megteremtése, a demokratikus intézményrendszer bevezetése és hatékony működésének biztosítása, valamint a gazdasági és szociális jólét elősegítése.

A kezdeményezés lendülete 2003 környékén megtorpanni látszott, s egy 2005-ben indult, a stabilitási paktum tevékenységét felülvizsgáló bizottság azt a tanulságot vonta le, hogy a kívülről nyújtott támogatások koordinálása helyett az önálló felelősségvállalás és a regionális együttműködés lehet a stabilizáció kulcsa. Ezt a koncepciót 2006-ban fogadták el, s a döntés értelmében 2008. március 1-jétől a Regionális Együttműködési Tanács vette át a helyét, amiben fontos szerepet játszott a balkáni országok kezdeményezésére még 1996-ban létrejött Délkelet-európai Együttműködési Folyamat.

Szervezeti felépítése

[szerkesztés]

A stabilizációs paktumot a különleges koordinátor vezette, akit Brüsszelben egy mintegy harmincfős csapat támogatott a munkájában. A posztot 2001. december 10-éig Bodo Hombach német politikus, atr követően Erhard Busek volt osztrák alkancellár töltötte be.

A paktum három alszervezetből, ún. munkaasztalból állt, amelyek mindegyike egy sor témával foglalkozott, az adott feladatok elvégzését ellenőrizte a tagországok kormányaival és civil szervezeteivel együttműködésében. A három munkaasztal tevékenységét koordinálta, egyben a paktum döntéshozói tisztét töltötte be a félévente ülésező ún. regionális asztal.

1. munkaasztal 2. munkaasztal 3. munkaasztal
Elnök Goran Svilanović Fabrizio Saccomanni Janez Premoze
Igazgató Marijana Grandits Laurent Guye Pieter Verbeek
Főbb témák Demokratizálás és emberi jogok
  • Kisebbségi jogok
  • Sajtószabadság
  • Civil társadalom
  • Törvényalkalmazás és végrehajtás
  • Szervezetek, adminisztráció és kormányzás
  • Menekültek
 Gazdasági újjáépítés, fejlődés és együttműködés
  • Szabadkereskedelmi területek ösztönzése
  • Nemzetközi közlekedés
  • Energiaellátás és -takarékosság
  • Deregularizáció és átláthatóság
  • Infrastruktúra
  • Magánszektor erősítése
  • Környezetvédelmi kérdések
  • Menekültek reintegrálása
 Biztonságpolitika

Tagországok

[szerkesztés]
A stabilitási paktum tagállamai
  tagok
  megfigyelők
  támogató partnerek

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Délkelet-európai_Stabilitási_Paktum&oldid=21183601”