Déli repülőmókus

Déli repülőmókus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Csoport: Glires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha) Család: Mókusfélék (Sciuridae) Alcsalád: Mókusformák (Sciurinae) Nemzetség: Repülőmókusok (Pteromyini) Nem: Glaucomys Thomas, 1908 Faj: G. volans
Tudományos név
Glaucomys volans Linnaeus, 1758
Elterjedés
A déli repülőmókus elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli repülőmókus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli repülőmókus témájú médiaállományokat és Déli repülőmókus témájú kategóriát.

A déli repülőmókus vagy asszapán (Glaucomys volans) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó faj.

A Glaucomys emlősnem típusfaja.

Előfordulása

Észak-Amerika keleti felén Kanadától Mexikóig terjed állománya. Mindenütt fellelhető, ahol a mókus magas fákból álló tűlevelű-, lombos- vagy vegyes erdőt talál. Az ember közelségét is jól tűri.

Alfajai

• Glaucomys volans chontali Goodwin, 1961
• Glaucomys volans goldmani Nelson, 1904
• Glaucomys volans guerreroensis Diersing, 1980
• Glaucomys volans herreranus Goldman, 1936
• Glaucomys volans madrensis Goldman, 1936
• Glaucomys volans oaxacensis Goodwin, 1961
• Glaucomys volans saturatus A. H. Howell, 1915
• Glaucomys volans texensis A. H. Howell, 1915
• Glaucomys volans underwoodi Goodwin, 1936
• Glaucomys volans volans Linnaeus, 1758
• Glaucomys volans querceti Bangs, 1896

Megjelenése

Repülés közben

Az állat hossza 14 centiméter, farokhossza 9-11 centiméter és testtömege maximum 190 gramm. A repülőmókus nagy pontossággal kormányozza magát a levegőben. Az elrugaszkodás előtt felméri a cél irányát és távolságát. Ezután szétterpesztett végtagokkal, kifeszülő bőrvitorlával elugrik, és siklani kezd a fák között. Közvetlenül a landolás előtt felcsapja a farkát, ezáltal teste gyakorlatilag függőleges helyzetbe kerül, és mind a négy mancsával megkapaszkodik a fatörzsben. A mókus a csuklóin elhelyezkedő rövid tüskék segítségével megváltoztatja a bőrvitorla formáját és feszítettségét. Ezáltal minden oldalról képes fokozni, illetve csökkenteni a felhajtóerőt, s így röptét pontosan tudja irányítani. Amikor a mókus éppen nem repül, összehúzódik a bőrvitorlája. Ilyenkor kevésbé fürgék a mozdulatai, mint famászó társaié.

Életmódja

Éjjeli állat, nyáron magányosan él, télen maximum 24 fős csoportokba tömörül. Tápláléka dió, mogyoró, magvak és gyümölcsök, rovarok. Az állat 10 évig is elél.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak február–március és június–július között van. A vemhesség 40 napig tart, ennek végén 2-6 kismókus jön a világra. Az elválasztás 2 hónap után következik be, de a kölykök egy évig a nősténnyel maradnak.

Rokon fajok

A déli repülőmókus legközelebbi rokona és a Glaucomys emlősnem másik faja az északi repülőmókus (Glaucomys sabrinus).

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Archiválva 2010. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• North American Mammals: Glaucomys volans [1]