Dél-szudáni Kormányzóság
| Dél-szudáni kormányzóság Dél-Szudán حكومة جنوب السودان | |||
| 2005 – 2011 | |||
| |||
 | |||
| Dél-Szudán térképe | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Juba | ||
| Kormányzat | |||
| Államfő | John Garang (2005) Salva Kiir Mayardit (2005–2011) | ||
.svg)
A Dél-szudáni Kormányzóság (arabul: حكومة جنوب السودان) egy olyan autonóm kormány volt, mely Szudán tíz déli államát irányította 2005. július és a Dél-szudáni Köztársaság 2011. júliusi megalapítása között. Az autonóm kormányt eredetileg Rumbekben alapították meg, és később költöztették át Jubába. A felügyelete alá tartozó területet keleten Etiópia, délen Uganda, Kenya és a Kongói Demokratikus Köztársaság, nyugaton pedig a Közép-afrikai Köztársaság határolta. Tőle északra olyan területek feküdtek, melyeket túlnyomórészt arabok és muzulmánok népesítettek be. Ezek a területek közvetlenül a központi kormányzat ellenőrzése alatt álltak. A terület autonóm státuszát az a békeszerződés rögzítette, melyet a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg és Szudán kormányának képviseletében a Nemzeti Kongresszus kötött egymással. Ez vetett véget Afrika leghosszabb polgárháborújának, a második szudáni polgárháborúnak.[1][2]
Története
[szerkesztés]Egyiptom először az 1870-es években Iszmáíl Pasa idejében próbálta meg gyarmatosítani a területet. Ekkor alapították meg a keleti részeken Equatoria tartományát. Egyiptom képviselőjeként először 1869-től Samuel Baker, 1874-től Charles George Gordon, 1878-tól pedig Emin pasa irányította. Az 1880-as években lezajlott Mahdi-felkelés után a tartomány felbomlott, és 1889-től már nem volt Equatoria Egyiptom előretolt bástyája. Ebben a korban fontos településnek számított Lado, Gondokoro, Dufile és Wadelai. 1947-ben a jubai konferencián úgy határoztak, egyesítik Szudán északi és déli részeit. Ezzel keresztülhúzták az Egyesült Királyság azon számítását, hogy a terület Ugandához tartozzon.
Polgárháború
[szerkesztés]Szudán függetlenné válása óta két polgárháború is érintette ezt a területet. Az első szudáni háborút az ország kormánya az Anyanya felkelő sereg ellen vívta 1955 és 1972 között. A második esetben majdnem 21 éven át vívtak csatákat a SPLA/M csapataival. Ennek hatalmas veszteségek, az infrastrukturális fejlesztések elmaradása és jelentős mértékű rombolás lett a hatása. Több mint 2,5 millió embert megöltek, 5 millió ember elmenekült, mások pedig az országon belül kerestek más lakhelyet, menekültek lettek.
Békeszerződés és autonómia
[szerkesztés]2005. január 8-án Kenya fővárosában Nairobiban aláírták azt a békeszerződést, mely véget vetett a második szudáni polgárháborúnak, és ismét megalapította a déli területek autonóm státuszát.[3] John Garang, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg akkori vezetője ezt mondta a megállapodásról: „Ez a békeszerződés örökre megváltoztatja Szudánt.”[4] A szerződés előírta, hogy 2011. január 9-én, hat évvel az aláírás után népszavazást kell tartani Dél-Szudán függetlenségéről. Ezzel együtt megosztották az olajból származó bevételeket is észak és dél között.
A muzulmán többségű északi területeken továbbra is érvényben maradt az iszlám jog, a saría. Ezzel ellentétben Dél-Szudánban a törvényhozást teljes egészében a megválasztott népgyűlés végzi. Dél-Szudán autonóm kormánya azonnal visszautasította a saría alkalmazásának a lehetőségét.[5] 2010. vége felé Umar Hasan Ahmad al-Bashir, Szudán akkori elnöke bejelentette, hogy Dél-Szudán függetlenedésével az ország teljes egészében a saría alapjaira helyezi a jogrendszerét.[6]
Salva Kiir Mayardit elnök és a felkelők vezetése nem fogadta el a 2008-as népszámlálás eredményeit, melyek szerint Dél-Szudánban a lakosságnak csupán a 21%-a él. A felkelők vezetése szerint Dél-Szudánban élt az akkori ország lakosságának a harmada, és az itteniek számát akaratlagosan alábecsülték.[7]
Népszavazás a függetlenségről
[szerkesztés]A Dél-Szudán függetlenségéről szóló népszavazást 2011. január 5–9 között rendezték meg. A Dél-Szudáni Választási Bizottság január 30-án nyilvnosságra hozott előzetes eredménye alapján a választók 98,13%-a a függetlenedés, 1,87%-a az uniió fenntartása mellett szavazott.[8] A szerződésnek megfelelően Dél-Szudán 2011. június 9-én nyerte el függetlenségét.[9] 2011. január 31-én Szudán alelnöke, Ali Osman Mohamed Taha bejelentette, hogy a szudáni kormány elfogadja a szavazás végeredményét.[10] 2011. január 23-án összegyűlt a leendő állam megalakulását előkészítő kormánybizottság, és eldöntötték, hogy a megalakuló államalakulat hivatalos neve Dél-szudáni Köztársaság legyen. A javaslatok között felmerült még Azánia, a Nílusi Köztársaság, Kusita Köztársaság, valamint a három legnagyobb város, Juba, Wau és Malakal nevéből létrehozott rövidítés, Juwama is.[11]
Politika és kormányzás
[szerkesztés]
Az átfogó békemegállapodás értelmében Dél-Szudánban ideiglenes alkotmányt léptettek életbe.[12] Ez alapján alakult meg Dél-Szudán autonóm kormánya, melyet az elnök irányított. Az elnök egyszemélyben kormányfő és a hadsereg főparancsnoka is volt. A terület első vezetője 2005. júliusban bekövetkezett haláláig John Garang, a SPLA/M alapítója volt. 2005. augusztusban Salva Kiir Mayärdït lett Szudán első alelnöke, és ezzel egy időben vette át Dél-Szudán kormányának a vezetését is. Az ország déli részének alelnöki posztján Riek Machar vette át az ő helyét. A törvényhozás feladatát a dél-szudáni kormány és az egykamarás Dél-szudáni törvényhozó tanács töltötte be. Az alkotmány biztosítja a független ítélkezést, melynek csúcsán a Legfelsőbb Bíróság állt.
Elnökök és alelnökök
[szerkesztés]| Ciklus | Elnök | Párt |
|---|---|---|
| 2005. július 9.–2005. július 30. | John Garang de Mabior | Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg |
| 2005. július 30. – 2011. július 9. | Salva Kiir Mayardit | Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg |
| Ciklus | Alelnök | Megjegyzések |
|---|---|---|
| 2005. július 9.–2005. augusztus 11. | Salva Kiir Mayardit | Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg |
| 2005. augusztus 11.–2011. július 9. | Riek Machar | Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg |
Államok és megyék
[szerkesztés]
Az átfogó békemegállapodás értelmében Dél-Szudán kormánya ellenőrizte a korábban Dél-szudáni Autonóm Régió néven 1972. és 1983. között bizonyos mértékű függetlenséggel bíró három tartományt. Ezek Bahr el Ghazal, Equatoria és Felső-Nílus. A területe nem foglalta magában a Nuba-hegységet, Abyeit és Kék-Nílust. Abyeiben népszavazást tartottak arról, hogy Észak- vagy Dél-Szudánhoz akarnak-e tartozni. A másik két helyen közmeghallgatás alapján hoztak döntést.
Az autonóm kormánynak Szudán következő régiói és államai fölött volt hatalma:
A tíz állam kisebb régiókra, megyékre tagolódott.
Abyei területe
[szerkesztés]Abyei egy Észak- és Dél-Szudán között elterülő régió, melyre mindkét ország igényt tart. Eredetileg a déli területek függetlenné válásáról szóló népszavazással egy időben akartak referendumot tartani arról, hogy Abyei hova tartozzék. Később az időpontot későbbre tolták. Az átfogó békemegállapodás értelmében 2008. augusztus 31-én létrehozták az Abyei területi kormányzatot.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fisher, Jonah. „South Sudan gets new government”, BBC News, United Kingdom, 2005. október 23. (Hozzáférés: 2008. december 7.)
- ↑ News, Reuters. „Southern Sudan fragile peace”, Thomson Reuters Foundation, 2008. május 27.. [2009. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. december 7.)
- ↑ „Historic Sudan peace accord signed”, 2005. január 9.. [2010. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ „Quotes from Sudan peace treaty signing ceremony”, 2005. január 9.. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ Cohen, Reut. „Sharia Law in Sudan”, 2009. július 15.. [2012. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ „Omar al-Bashir: northern Sudan will adopt sharia law if country splits”, 2010. december 19. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ „Discontent over Sudan census”, 2009. május 21. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ Results for the Referendum of Southern Sudan | Southern Sudan Referendum 2011>
- ↑ Sudan deal to end Abyei clashes. BBC News, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 26.)
- ↑ http://news.yahoo.com/s/nm/20110131/wl_nm/us_sudan_referendum_acceptance_2
- ↑ Kron, Josh. „Southern Sudan Nears a Decision on One Matter: Its New Name”, 'The New York Times', 2011. január 23.
- ↑ Interim Constitution of Southern Sudan of 2005. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
- ↑ http://www.worldstatesmen.org/Sudan.html#Southern