Ugrás a tartalomhoz

Dél-szudáni Kormányzóság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dél-szudáni kormányzóság
Dél-Szudán
حكومة جنوب السودان
20052011
Dél-szudáni Kormányzóság címere
Dél-szudáni Kormányzóság címere
Dél-szudáni Kormányzóság zászlaja
Dél-szudáni Kormányzóság zászlaja
Dél-Szudán térképe
Dél-Szudán térképe
Általános adatok
FővárosaJuba
Kormányzat
ÁllamfőJohn Garang (2005)
Salva Kiir Mayardit (2005–2011)
ElődállamUtódállam
 Dél-szudáni Autonóm RégióDél-Szudán 

A Dél-szudáni Kormányzóság (arabul: حكومة جنوب السودان) egy olyan autonóm kormány volt, mely Szudán tíz déli államát irányította 2005. július és a Dél-szudáni Köztársaság 2011. júliusi megalapítása között. Az autonóm kormányt eredetileg Rumbekben alapították meg, és később költöztették át Jubába. A felügyelete alá tartozó területet keleten Etiópia, délen Uganda, Kenya és a Kongói Demokratikus Köztársaság, nyugaton pedig a Közép-afrikai Köztársaság határolta. Tőle északra olyan területek feküdtek, melyeket túlnyomórészt arabok és muzulmánok népesítettek be. Ezek a területek közvetlenül a központi kormányzat ellenőrzése alatt álltak. A terület autonóm státuszát az a békeszerződés rögzítette, melyet a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg és Szudán kormányának képviseletében a Nemzeti Kongresszus kötött egymással. Ez vetett véget Afrika leghosszabb polgárháborújának, a második szudáni polgárháborúnak.[1][2]

Története

[szerkesztés]

Egyiptom először az 1870-es években Iszmáíl Pasa idejében próbálta meg gyarmatosítani a területet. Ekkor alapították meg a keleti részeken Equatoria tartományát. Egyiptom képviselőjeként először 1869-től Samuel Baker, 1874-től Charles George Gordon, 1878-tól pedig Emin pasa irányította. Az 1880-as években lezajlott Mahdi-felkelés után a tartomány felbomlott, és 1889-től már nem volt Equatoria Egyiptom előretolt bástyája. Ebben a korban fontos településnek számított Lado, Gondokoro, Dufile és Wadelai. 1947-ben a jubai konferencián úgy határoztak, egyesítik Szudán északi és déli részeit. Ezzel keresztülhúzták az Egyesült Királyság azon számítását, hogy a terület Ugandához tartozzon.

Polgárháború

[szerkesztés]

Szudán függetlenné válása óta két polgárháború is érintette ezt a területet. Az első szudáni háborút az ország kormánya az Anyanya felkelő sereg ellen vívta 1955 és 1972 között. A második esetben majdnem 21 éven át vívtak csatákat a SPLA/M csapataival. Ennek hatalmas veszteségek, az infrastrukturális fejlesztések elmaradása és jelentős mértékű rombolás lett a hatása. Több mint 2,5 millió embert megöltek, 5 millió ember elmenekült, mások pedig az országon belül kerestek más lakhelyet, menekültek lettek.

Békeszerződés és autonómia

[szerkesztés]

2005. január 8-án Kenya fővárosában Nairobiban aláírták azt a békeszerződést, mely véget vetett a második szudáni polgárháborúnak, és ismét megalapította a déli területek autonóm státuszát.[3] John Garang, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg akkori vezetője ezt mondta a megállapodásról: „Ez a békeszerződés örökre megváltoztatja Szudánt.”[4] A szerződés előírta, hogy 2011. január 9-én, hat évvel az aláírás után népszavazást kell tartani Dél-Szudán függetlenségéről. Ezzel együtt megosztották az olajból származó bevételeket is észak és dél között.

A muzulmán többségű északi területeken továbbra is érvényben maradt az iszlám jog, a saría. Ezzel ellentétben Dél-Szudánban a törvényhozást teljes egészében a megválasztott népgyűlés végzi. Dél-Szudán autonóm kormánya azonnal visszautasította a saría alkalmazásának a lehetőségét.[5] 2010. vége felé Umar Hasan Ahmad al-Bashir, Szudán akkori elnöke bejelentette, hogy Dél-Szudán függetlenedésével az ország teljes egészében a saría alapjaira helyezi a jogrendszerét.[6]

Salva Kiir Mayardit elnök és a felkelők vezetése nem fogadta el a 2008-as népszámlálás eredményeit, melyek szerint Dél-Szudánban a lakosságnak csupán a 21%-a él. A felkelők vezetése szerint Dél-Szudánban élt az akkori ország lakosságának a harmada, és az itteniek számát akaratlagosan alábecsülték.[7]

Népszavazás a függetlenségről

[szerkesztés]

A Dél-Szudán függetlenségéről szóló népszavazást 2011. január 5–9 között rendezték meg. A Dél-Szudáni Választási Bizottság január 30-án nyilvnosságra hozott előzetes eredménye alapján a választók 98,13%-a a függetlenedés, 1,87%-a az uniió fenntartása mellett szavazott.[8] A szerződésnek megfelelően Dél-Szudán 2011. június 9-én nyerte el függetlenségét.[9] 2011. január 31-én Szudán alelnöke, Ali Osman Mohamed Taha bejelentette, hogy a szudáni kormány elfogadja a szavazás végeredményét.[10] 2011. január 23-án összegyűlt a leendő állam megalakulását előkészítő kormánybizottság, és eldöntötték, hogy a megalakuló államalakulat hivatalos neve Dél-szudáni Köztársaság legyen. A javaslatok között felmerült még Azánia, a Nílusi Köztársaság, Kusita Köztársaság, valamint a három legnagyobb város, Juba, Wau és Malakal nevéből létrehozott rövidítés, Juwama is.[11]

Politika és kormányzás

[szerkesztés]
John Garang de Mabior, a Dél-szudáni Kormányzóság első elnöke.
Salva Kiir Mayardit, a Dél-szudáni kormányzóság második elnöke.

Az átfogó békemegállapodás értelmében Dél-Szudánban ideiglenes alkotmányt léptettek életbe.[12] Ez alapján alakult meg Dél-Szudán autonóm kormánya, melyet az elnök irányított. Az elnök egyszemélyben kormányfő és a hadsereg főparancsnoka is volt. A terület első vezetője 2005. júliusban bekövetkezett haláláig John Garang, a SPLA/M alapítója volt. 2005. augusztusban Salva Kiir Mayärdït lett Szudán első alelnöke, és ezzel egy időben vette át Dél-Szudán kormányának a vezetését is. Az ország déli részének alelnöki posztján Riek Machar vette át az ő helyét. A törvényhozás feladatát a dél-szudáni kormány és az egykamarás Dél-szudáni törvényhozó tanács töltötte be. Az alkotmány biztosítja a független ítélkezést, melynek csúcsán a Legfelsőbb Bíróság állt.

Elnökök és alelnökök

[szerkesztés]
A Dél-szudáni Kormányzóság elnökei
Ciklus Elnök Párt
2005. július 9.–2005. július 30. John Garang de Mabior Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg
2005. július 30. – 2011. július 9. Salva Kiir Mayardit Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg
A Dél-Szudáni Kormányzóság alelnökei
Ciklus Alelnök Megjegyzések
2005. július 9.–2005. augusztus 11. Salva Kiir Mayardit Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg
2005. augusztus 11.–2011. július 9. Riek Machar Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg

Államok és megyék

[szerkesztés]
  Darfur
  Abyei (2011-ben népszavazás)
  Dél-Kurdufan és Kék-Nílus (közmeghallgatást tartanak 2011-ben)

Az átfogó békemegállapodás értelmében Dél-Szudán kormánya ellenőrizte a korábban Dél-szudáni Autonóm Régió néven 1972. és 1983. között bizonyos mértékű függetlenséggel bíró három tartományt. Ezek Bahr el Ghazal, Equatoria és Felső-Nílus. A területe nem foglalta magában a Nuba-hegységet, Abyeit és Kék-Nílust. Abyeiben népszavazást tartottak arról, hogy Észak- vagy Dél-Szudánhoz akarnak-e tartozni. A másik két helyen közmeghallgatás alapján hoztak döntést.

Az autonóm kormánynak Szudán következő régiói és államai fölött volt hatalma:

Bahr el Ghazal
Equatoria
Nagy-Felső-Nílus

A tíz állam kisebb régiókra, megyékre tagolódott.

Abyei területe

[szerkesztés]

Abyei egy Észak- és Dél-Szudán között elterülő régió, melyre mindkét ország igényt tart. Eredetileg a déli területek függetlenné válásáról szóló népszavazással egy időben akartak referendumot tartani arról, hogy Abyei hova tartozzék. Később az időpontot későbbre tolták. Az átfogó békemegállapodás értelmében 2008. augusztus 31-én létrehozták az Abyei területi kormányzatot.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fisher, Jonah. „South Sudan gets new government”, BBC News, United Kingdom, 2005. október 23. (Hozzáférés: 2008. december 7.) 
  2. News, Reuters. „Southern Sudan fragile peace”, Thomson Reuters Foundation, 2008. május 27.. [2009. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. december 7.) 
  3. Historic Sudan peace accord signed”, 2005. január 9.. [2010. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 8.) 
  4. Quotes from Sudan peace treaty signing ceremony”, 2005. január 9.. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 8.) 
  5. Cohen, Reut. „Sharia Law in Sudan”, 2009. július 15.. [2012. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 8.) 
  6. Omar al-Bashir: northern Sudan will adopt sharia law if country splits”, 2010. december 19. (Hozzáférés: 2011. július 8.) 
  7. Discontent over Sudan census”, 2009. május 21. (Hozzáférés: 2011. július 8.) 
  8. Results for the Referendum of Southern Sudan | Southern Sudan Referendum 2011>
  9. Sudan deal to end Abyei clashes. BBC News, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 26.)
  10. http://news.yahoo.com/s/nm/20110131/wl_nm/us_sudan_referendum_acceptance_2
  11. Kron, Josh. „Southern Sudan Nears a Decision on One Matter: Its New Name”, 'The New York Times', 2011. január 23. 
  12. Interim Constitution of Southern Sudan of 2005. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  13. http://www.worldstatesmen.org/Sudan.html#Southern

Külső hivatkozások

[szerkesztés]