Dékány István (filozófus)

Dékány István
Született	1886. április 30. Kecskemét
Elhunyt	1965. november 20. (79 évesen) Cegléd
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	filozófus, szociológus, egyetemi tanár
Sablon Wikidata Segítség

Dékány István (Kecskemét, 1886. április 30. – Cegléd, 1965. november 20.) magyar filozófiai és szociológiai író. Az MTA levelező tagja.

Életpályája

Budapesten, Jénában és Londonban végzett egyetemi tanulmányai után 1911-től Erzsébetvároson, 1913-tól Nagyszebenben volt középiskolai tanár, 1918-tól Kolozsvárt működött, ahol 1919-ben jelent meg A történelem elmélete és filozófiája (Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe) c. munkája. 1920-ban a történelemelmélet magántanárává habilitálták Kolozsvárott, 1922-ben a budapesti egyetemen a történetfilozófia magántanárává habilitálták, 1922-től Budapesten tanított.

Tanulmányaiban és könyveiben a történelemfilozófia, társadalomlélektan, politikatudomány, földrajz és szociográfia, jellemtan, közvéleményformálás és neveléstudomány kérdéseit egy minden radikalizmust elítélő polgári szabadelvűség, majd egyre inkább a szellemtudományi irányzat szempontjából ítélte meg.

1922-ben választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették, 1989-ben helyreállították levelező tagságát.

Kötetei

• Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe – Kolozsvár, 1919.
• A kultúrpolitikai állam eszméjének kialakulása – (Fejezet egy államfilozófiához.) – Budapest, 1919. 22 o.
• Társadalomalkotó erők – Bevezetés a társadalomelméletbe – A szerző kiadása, Budapest, 1920. 336 o.
• A társadalmi felemelkedés problémája – (Ismeretszociológia és társadalombölcselet.) – Budapest, 1922. 36 o.
• Geografia és szociografia – Budapest, 1922. 15 o.
• Államszociológiai dolgozatok 1. Társadalmi normák – Budapest, 1923. 30 o.
• Bevezetés a társadalom lélektanába – Szociálpszichológia –Danubius Kiadás, Pécs/ Budapest, 1923. 119 o.
• A történettudomány módszertana – Budapest, 1925 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
• Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban - Budapest, 1926.
• A társadalmi szervezés értéke – Társadalomtudomány, 1930. 55 o.
• A társadalomfilozófia alapfogalmai – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1933. 315 o.
• Város és falu szociológiai szempontból – Budapest, 1935. 32 o.
• A történelmi kultúra útja – Középiskolai történelemtanításhoz – Országos Középiskolai Tanáregyesület, Budapest, 1936. 198 o.
• Pedagógiai elvek – Bevezetés a nevelői gondolkodásba – Országos Középiskolai Tanáregyesület, Budapest, 1936. 98 o.
• A szociológus felelőssége – Társadalomtudomány, 1937. évi 3-5 szám, 20 o.
• A társadalom természete és a szociálpolitika négy típusa – Szeged, 1937. 25 o.
• A magyarság lelki arca – Athenrum, Budapest, 1942. 263 p.
• A mai társadalom. Bevezetés a társadalomtudományokba – Panheton Kiadás, Budapest, 1943. 388 o.
• Szociológiai műszótár – Panheton Kiadás, Budapest, 1944. 103 o.

Cikkei

• Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban - MTA, Budapest, 1926

Társasági tagság

• Magyar Filozófiai Társaság főtitkára, majd alelnöke
• Magyar Társadalomtudományi Társulat elnöke (1931–40)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.