Déchy Mór
Déchy Mór (Mór Déchy) | |
Született | Deutsch Mór 1851. november 4. Pest |
Elhunyt | 1917. február 8. (65 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | utazó, geográfus, földrajzi felfedező |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Déchy Mór aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Déchy Mór témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marosdécsei Déchy Mór (Pest, 1851. november 4. – Budapest, 1917. február 8.) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója.
Élete
[szerkesztés]Édesapja vasúttervező mérnök, nagy gondot fordított fia neveltetésére. Elsősorban az idegen nyelvek tanulására ösztönözte. Temesvárott és Budapesten piarista gimnáziumba járt, majd jogot geológiát és földrajzot tanult a bécsi egyetemen.
1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Bejárta az Alpokat, a Kárpátokat, Boszniát, Algériát, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázust és a Himalája hegyvidékét, valamint a Spitzbergákat.
Leginkább azonban a Kaukázust tette tanulmány tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett, s ezek eredményeit fő művében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban (1907) címen, mely németül bővítve megjelent: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde (3 kötet, 1905–1907) címen.
Déchy munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatta, a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta, úgyszintén számos külföldi földrajzi társaság is. Fénykép- és kőzetgyűjteményét a Magyar Királyi Földtani Intézetnek és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Értékes szakkönyvtárát a vallás- és közoktatási minisztérium a debreceni egyetem részére vásárolta meg.
Hegymászó teljesítménye
[szerkesztés]- 1874. Elsőként mászta meg a Tátra-csúcsot, melynek egyik ormát később róla nevezték el.
- 1884. Elsőként mászta meg a Kaukázus Adai Choch nevű csúcsát (4647 m).
- 1884. Ő volt az első magyar, aki 5000 méter feletti csúcson járt (augusztus 23., Elbrusz nyugati csúcs, 5642 m). Így emlékezik erre a pillanatra: "Ezeken a magaslatokon, ezeken a jeges régiókban csak egyetlen egyszer jártak emberek. Azóta évek múltak el s mikor a Kaukázus felé vettem utamat, ennek a csúcsnak a meghódítása volt legforróbb vágyam. Most íme, elértem a célomat. Péter kibontotta a magunkkal hozott kis háromszínű lobogót s rúdra erősítve, amelyet hosszú ágból metszett és fáradhatatlanul cipelt fel magával, kitűztem az Elbrusz-csúcs havába. Hazám színeit ott lobogtatta a szél a Kaukázus legmagasabb ormán."
- Ő volt az első magyar hegymászó, aki a Matterhorn és a Mont Blanc tetején állhatott.
Emlékezete
[szerkesztés]- Sírja a Nemzeti Panteonban, a Kerepesi temetőben található: 20-4-38
- Neve a tátrai Déchy-csúcs, Déchy-csorba helynevekben is megmaradt.
- Mellszobra Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum szoborparkjában található, a 10 legnevesebb magyar földrajztudóst ábrázoló szobrok között (Domonkos Béla szobrászművész alkotása).
- 2004-ben, Déchy Mór sikeres Elbrusz-mászásának 120. évfordulóján magyar hegymászók Déchy Mór emlékexpedíció-t vezettek a Kaukázusba.
- Temesvári iskolájában, a Temesvári Piarista Gimnáziumban 2009-ben háromnyelvű (magyar, német, román) emléktáblát állítottak tiszteletére.
Művei
[szerkesztés]- A Monte Rosa legmagasabb csúcsának megmászása délről, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1873.
- A berni Alpok között, A Természet, Budapest, 1877.
- A Mont Blanc, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1878.
- Jelentés a Magas-Ázsiában tett utazásomról, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1880.
- Utazásom a Kaukázusban, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1885.
- Szabad Szvanécia, az Ingur felső hosszvölgye, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1887.
- A Kaukázus középláncolata, Vasárnapi Ujság, Budapest, 1895 (42. évf.), 31. sz.
- The ascent of Maglich, The Alpine Journal, 1889.
- Kaukázus - Kutatásaim és élményeim a Kaukázusi havasokban, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1907.
- Kaukasus. Reisen und Forschungen im kaukasischen Hochgebirge, I-III., Berlin, 1905-1907. Első kötet Második kötet Harmadik kötet
- A Kaukázus szerkezete és arculata, Természettudományi Közlöny, Budapest, 1908.
- Kaukazusi utazásaim tudományos eredményei, Mathematikai és Természettudományi Értesítő – A M. Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata, XXVIII. kötet 5. füzet, MTA, Budapest, 1910
- Hegyóriások. Századok legendái, Budapest, 1913.
- A természetvédelem és a nemzeti parkok, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1912.
Irodalom
[szerkesztés]- Lasz Samu: Dr. Déchy Mór 1847-1917, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1917.
- Schafarzik Ferenc: Déchy Mór levelező tag emlékezete, Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett, XVIII/5., Budapest, 1922.
- Thirring Gusztáv: Dr. Déchy Mór, Turistaság és Alpinizmus, 1924., 2. o.
- Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó Rt, Késmárk-Budapest, 1926.
- Barcza Imre: Nagy magyar hegymászók, Dr. Déchy Mór, Turisták Lapja, 40. évf. 26. o.
- Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai – Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1937.
- Magyar Turista Lexikon, Budapest, 1941.
- Pataki Béla Pál: 125 éve született a nemzeti parkok első hazai szorgalmazója: Déchy Mór, Búvár, 1976/6/260
- Pataki Béla Pál: Hétszer a Kaukázusban, Föld és Ég, 1976/6/162
- Kubassek János: A Kaukázus magyar kutatója, Magyar Nemzet, 1984/252/9
- Kubassek János: A Kaukázus feltárásának magyar úttörője, Föld és Ég, Budapest, 1984., 12. szám
- Balázs Dénes: Déchy Mór utazásai a Kaukázusban. Térképes útvonalfeldolgozás, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11., 1992. 9-16.
- Szabó József dr.: Déchy Mór kaukázusi utazásainak földrajzi eredményei, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11., 1992. 17-20.
- Magyar utazók lexikona Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Erdélyi Péter: Déchy Mór. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 241-242. o. ISBN 963-85433-5-3
- Illés Mihály: Hármas emléktábla Déchy Mórnak, Erdélyi Gyopár, 2009/3., Kolozsvár
További információk
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 358. o.
- A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka
- Sulinet.hu
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 192. o. Online elérés (Az "Élete" szakasz.)
- Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, életrajzi bibliográfiák
- Jeles napok: Nemzetközi Hegy Nap
- Kaukázusi krónika
- [1] Útjelző, Bánsági Kárpát Egyesület, Temesvár
- Banaterra.eu
- Magyar Földrajzi Múzeum
- Panoramio.hu
- [./Https://www.kozterkep.hu/1390 Köztérkép][halott link]
- Érdinfo.hu
- Komarnicki Gyula Természetjáró és Hegymászó Sportegyesület
- Déchy Mór emlékexpedíció az Elbruszra Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [2] Pomjánek Béla: Déchy Mór, a Kaukázus kutatója, Hargita Népe, Csíkszereda, 2007. november 24.
- [3][halott link] Szikora Katalin: Küzdelem az Óriások ellen, avagy a hegymászás és annak korai története Magyarországon
- [4] Erdélyi Kárpát Egyesület
- Déchy Mór sírja
- Diafilm.hu