Dánér Lajos
Dánér Lajos | |
Született | 1911. március 7. Brassó |
Elhunyt | 1964. március 6. (52 évesen) Svájc |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | lelkész, költő, író |
Halál oka | közúti baleset |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dánér Lajos (Brassó, 1911. március 7. – Svájc, 1964. március 6.) magyar református lelkész, költő, író.
Életútja
[szerkesztés]A középiskolát Brassóban és Nagyenyeden végezte, Kolozsvárt a református teológián és a jogi karon folytatta tanulmányait, Párizsban teológiát hallgatott, Brüsszelben doktorátust szerzett. Már a főiskolai évek alatt bekapcsolódott az irodalmi életbe. Versei, novellái, tanulmányai, cikkei napilapokban és az Új arcvonal című antológiában jelentek meg. 1939-40-ben szerkesztette a kolozsvári Barátság c. folyóiratot. Román, német, francia, angol és orosz nyelvből fordított. 1954 után külföldön volt lelkész, Svájcban autóbaleset áldozata lett.
Munkássága
[szerkesztés]Novelláskötetének, Átkunk (Kolozsvár, 1929) hangütése szociális aláfestésű és szatirikus színezetű, verseskötetében, Vakoktól-rabokig (Kolozsvár, 1940) hangsúlyozottabb a szociális tartalom, s formai megoldásai kiegyensúlyozottak. Az állatok dalolnak (Demjén Attila rajzaival, Kolozsvár, 1943) c. utolsó verseskötetét az ügyészség elkobozta. „Allegorikusan olyan gondolatokat fejez ki, amelyeknek háborúellenes célzatuk van” – állapította meg a végzés. 1946-ban kiadta e háborúellenes verses kötetet Budapesten. Regénye, A béka 1934-ben jelent meg a Brassói Lapok ajándékregénytárában. 1957-ben Svájcban adták ki egy német nyelvű írását sokszorosításban a magyar forradalomról: Rot-weiss-grün : Drama von der ungarischen Revolution. (Piros-fehér-zöld. A magyar forradalom drámája.)[1]
Irodalom
[szerkesztés]- Kiss Jenő: Dánér Lajos: Vakoktól-rabokig. Erdélyi Helikon, 1941/7.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.