Ugrás a tartalomhoz

Czidra László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czidra László
Életrajzi adatok
Született1940. február 10.
Magyarország, Budapest magyar
Elhunyt2001. január 21. (60 évesen)
Magyarország, Budapest magyar
HázastársaBodza Klára
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1963)
Pályafutás
Műfajok
EgyüttesCamerata Hungarica
Kapcsolódó előadó(k)Liszt Ferenc Kamarazenekar
Hangszer
Díjak
Tevékenység
Kiadók
SablonWikidataSegítség

Czidra László (Budapest, 1940. február 10. – Budapest, 2001. január 21.) Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, a magyarországi régizene-mozgalom úttörője, a Camerata Hungarica együttes alapítója.

Életút

[szerkesztés]

1940-ben született Óbudán. Nyolc évesen furulyát és furulyaiskolát kapott karácsonyra, ekkor kezdett ismerkedni a hangszerrel, végül – mivel egyik tanárának köszönhetően kottát olvasni már tudott – két hónap alatt megtanulta az egész furulyaiskola-anyagot.[1][2]

1954-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, 1959-től a Zeneakadémia oboa szakos növendéke volt, ahol 1963-ban végzett. 1963–1968 között Postás Szimfonikus Zenekar tagja, 1969-ben alapítja meg harmadmagával (Ujházy László és Virágh László társaságában) a világhírűvé lett Camerata Hungaricát, az egyik első magyar régizenei együttest – velük eljut még Kubába, Mexikóba, Japánba is. Önálló és zenekari lemezei jelentek meg, de a barokk zene jó ismerőjeként a Liszt Ferenc Kamarazenekar állandó tanácsadója is volt, több lemezükön és koncertjükön szerepelt mint vendégszólista, továbbá 1967-től tagja volt Hacki Tamás kísérőzenekarának (Ex-Antiquis) is.[1][3][4]

Mindemellett kutatói és pedagógiai munkája is kiváló, cikkek, kották, egyéb munkák fűződnek hozzá. A Zeneakadémián 1979–1988 között a régizene előadási gyakorlat tanára, 1993-tól a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola furulyatanára – pontosabban, saját szavaival: "én nem tanítok, hanem tanulni hagyom a gyerekeket".[1][2]

A háromévente rendezett Országos Furulyaverseny 2007 óta az ő nevét viseli.[5] Egy kritikus szerint ő és zenekara "az egyik legjobb azok között, akik régizenét játszanak" (American Record Guide, USA, 1980-09).[6]

Meghallhatható Felvételek

[szerkesztés]

Válogatott Diszkográfia

[szerkesztés]

Önálló

[szerkesztés]
  • Renaissance and Baroque Recorder (1989)[7]
  • Handel – Recorder Sonatas, Op. 1, Nos. 2, 4, 7 and 11 / Fitzwilliam Sonata No. 2 (1993)[7]

Camerata Hungarica

[szerkesztés]
  • Chorearum Collectanea: Instrumental Dances of the Late Renaissance Dances (1971)[8]
  • Songs and Dances From the Vietórisz Tablature (1971)[8]
  • Collection Of Bártfa 16th-17th Century – Excerpts (1973)[8]
  • Gems Of The Renaissance Music (1976)[8]
  • Court Music For King Matthias (1978)[8]
  • Music To Entertain The Kings Of Hungary 1490–1526 (1979)[8]
  • Danserye 1551 (1985)[8]
  • Choreæ & Carmina (1986)[8]
  • Samuel Scheidt – Ludi & Symphoniae (1989)[8]
  • Early Hungarian Songs from XVI to XIX century (1989)[8]

Liszt Ferenc Kamarazenekar

[szerkesztés]
  • Vivaldi – Five Concerti for Recorder, Strings and Harpsichord (1975)[7]
  • Bach – Brandenburg Concertos 1-6. (1977)[7]
  • Vivaldi – Three Concerti Two Sonatas (1980)[7]
  • Telemann – Suite In A Minor / Concerto In F Major (1980)[7]
  • Corelli – 12 Concerti Grossi Op. 6 (1982)[7]
  • Handel – Concerto In F Major, Op. 4 No. 5 • Sonatas, Op. 1 No. 2, 4, 7 (1982)[7]
  • Handel – 6 Concerti Grossi Op. 3 (1984)[7]
  • Handel – Water Music (1986)[7]
  • Handel – Two Cantatas (1986)[7]
  • Vivaldi – Five Concerti for Recorder and Strings (1986)[7]
  • Vivaldi – A négy évszak (1987)[7]
  • Bach – Brandenburgi Versenyek (1987)[7]
  • Vivaldi – Flute Concertos (1989)[7]

Egyéb

[szerkesztés]
  • Szereti ön...? – Vivaldi (1978)[7]
  • Baroque Chamber Music (1981)[7]
  • Bakfark Constort – Renaissance Pop (1985)[7]
  • Gulyás Dénes és Benkő Dániel – Italian Baroque Songs (1992)[7]
  • Nicolaus Esterházy Sinfonia – Vivaldi – Complete Recorder Concertos (2002)[7]

Válogatott Publikációk

[szerkesztés]
  • A reneszánsz reneszánsza (in: 50 muzsikus műhelyében. Szerk. Feuer Mária. Zeneműkiadó, 1976. 92–96.)[9]
  • Furulyamuzsika kezdők számára (Editio Musica, 1976)[10]
  • A reneszánsz fúvós hangszerei (Ujházy Lászlóval közösen, Élet és Tudomány 1977/9 269–273.)[11]
  • Telemann: Tizenkét szólófantázia harántfuvolára (Parlando 1992/1 18–26.)[12]
  • Altfurulya ABC (Editio Musica, 1999)[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c BMC – Czidra adatlap. info.bmc.hu
  2. a b Momus.hu – Czidra interjú. momus.hu
  3. Gramofon – Ujházy interjú. gramofon.hu (Hozzáférés: 2023. június 5.) arch
  4. Mátyás István: Czidra László. Népszava, (1981. március 31.) 6. o.
  5. Fidelio – Czidra emlékest. fidelio.hu
  6. Sztaki. old.sztaki.hu
  7. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Discogs – Czidra László. discogs.com
  8. a b c d e f g h i j Discogs – Camerata Hungarica. discogs.com
  9. Antikvárium - 50 muzsikus műhelyében. antikvarium.hu
  10. Antikvárium - Furulyaiskola. antikvarium.hu
  11. Élet és Tudomány. adt.arcanum.com
  12. Parlando. adt.arcanum.com
  13. Polipmusic.hu. polipmusic.hu