Czambert János

Czambert János
Életrajzi adatok
Születési név	Czambert János
Született	1781 körül
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1850. szeptember 12. Nagyvárad
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1805

Czambert János (1781 körül - Nagyvárad, 1850. szeptember 12.) kanonok, teológiai doktor.

Élete

Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1805-ben szentelték pappá. Pozsonyban a Szt. Salvator-templom, majd 1810-től a Szt. Márton-templom szónoka, belvárosi káptalan. 1815-től a gróf Frimont családnál nevelő is volt. A pozsonyi Szentháromság egyházának administratora (1836–1843), majd 1845. március 16-ától nagyváradi kanonok. A veronai császári és királyi földműves, kereskedő és művészetek akadémiájának tagja.

Kőnyomatú arcképe német magyarázó szöveggel megvan a hg. Eszterházy-féle metszet-gyűjteményben Budapesten.

Munkái

• Positiones ex jure naturali publico universali et gentium, jure item ecclesiastico tam publico, quam privato. Pestini, 1824.
• Egyházi beszéd az Orsolya szerzeti tisztelendő szűzek fejedelem asszonyának Anna Mária Constancziának félszázadi örömünnepén, sz. András hava 22. 1835. N.-Várad.
• Sz. kir. Debreczen városában létező kat. lelkészi szentegyház felkenettetése s felszenteltetésének első százados örömünnepét szónokolta… Debreczen, 1836.
• A figyelmeztetett selyemtenyésztő. Buda, 1836. (A Kisfaludy-társaságnak 225 példányt ajánlott fel.)
• A hitgyakorlat honunk boldogulásának alapja. Bécs, 1837. (Szent-István-napi beszéd.)

Kéziratban: Dissertatio de duello (juridica inauguralis.) Pestini, 1824. és Szintelen gyullámindító. N.-Várad, 1833. (Nemz. múzeum kézirattárában.)

Értekezése: Örök villanyindító s egy math. cikke a Tudom. Tárban (1834–35.) jelentek meg.

Források

• Magyar katolikus lexikon
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.