Cutan larva migrans
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Cutan larva migrans | |
 | |
| BNO-10 | B76.9 |
| BNO-9 | 126.9 |
| DiseasesDB | 3263 |
| MedlinePlus | 001454 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cutan larva migrans témájú médiaállományokat. | |
A cutan larva migrans (rövidítve CLM) az emberek bőrbetegsége, amelyet a horogférgek (Ancylostomatidae) családba tartozó különféle fonálféreg-paraziták lárvái okoznak. Ezek a paraziták kutyák, macskák és vadon élő állatok belében élnek, és nem tévesztendők össze a horogféreg-család többi tagjával, amelyeknek az emberek meghatározó gazdaszervezetei, nevezetesen az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus. Köznyelven kúszó kitörésnek[1][2] nevezik, a viszkető érzés miatt a betegséget kissé kétértelműen „talajviszketésnek” vagy (az USA déli részén egyes területeken) „homokférgeknek” is nevezik, mivel a lárvák szeretnek homokos talajban élni. Egy másik népi név a vízvezeték-szerelő viszketése. A CLM orvosi kifejezés szó szerinti jelentése „vándorló lárvák a bőrben”.
Tünetek
[szerkesztés]Intenzív pruritusú kiütést okoz, ez hasonlíthat görbe léziókhoz.[3] A pruritus fájdalmas lehet, elvakarva másodlagos bakteriális fertőzést okozhat. Általában hetek, hónapok után spontán gyógyul, de ismert egy évig tartó fertőzés is.[3] A tünetek súlyossága miatt azonban a fertőzöttek a spontán gyógyulás előtt kezelést keresnek. Megfelelő kezelés után a lárvák mozgása a bőrben véget ér, és a viszketés tiabendazol esetén kevesebb mint 48 óra után megszűnhet.[1]
Nem tévesztendő össze a hasonló kután larva currensszel, melyet a Strongyloides stercoralis okoz. A larva currens is mozgó pruritusos kiütésekkel jelentkezik, de vándorlási sebessége óránként több centiméter, perianális fertőzés történhet székletből való autoinfekció miatt, és széles urticariás sáv jelentkezhet.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Caumes, E. (2000. május 1.). „Treatment of Cutaneous Larva Migrans”. Clinical Infectious Diseases 30 (5), 811–814. o. DOI:10.1086/313787. PMID 10816151.
- ↑ Albanese, G (2001). „Treatment of larva migrans cutanea (creeping eruption): a comparison between albendazole and traditional therapy”. International Journal of Dermatology 40 (1), 67–71. o. DOI:10.1046/j.1365-4362.2001.01103.x. PMID 11277961.
- ↑ a b Chaudhry, AZ (1989). „Cutaneous manifestations of intestinal helminthic infections”. Dermatol Clin 7 (2), 275–290. o. DOI:10.1016/S0733-8635(18)30599-0. PMID 2670373.
- ↑ Arthur, Robert P. (1958. augusztus 1.). „Larva Currens”. AMA Archives of Dermatology 78 (2), 186–190. o. DOI:10.1001/archderm.1958.01560080044007. PMID 13558704.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cutaneous larva migrans című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- S1-Leitlinie Kutane Larva migrans, Diagnostik und Therapie (Creeping Disease) der Deutschen Dermatologischen Gesellschaft (DDG). In: AWMF online (Stand 2013) (németül)
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
