Ugrás a tartalomhoz

Kis poszáta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Curruca curruca szócikkből átirányítva)
Kis poszáta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Curruca
Faj: C. curruca
Tudományos név
Curruca curruca
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A kis poszáta elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2019) 2018.
A kis poszáta elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2019) 2018.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis poszáta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis poszáta témájú médiaállományokat és Kis poszáta témájú kategóriát.

A kis poszáta (Sylvia curruca) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia curruca néven.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában és Ázsia nyugati és délnyugati részén él. Folyóárterek, erdők mellett lévő bokrok és sövények között lakik.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Curruca curruca blythi
  • Curruca curruca caucasica
  • Curruca curruca curruca
  • Curruca curruca halimodendri
  • Curruca curruca jaxartica
  • Curruca curruca telengitica

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 12–14 centiméter, szárnyfesztávolsága 16–21 centiméter, testtömege pedig 10–14 gramm. A fej oldalai és fülfedői sötétek, olyan mintha álarcot viselne.

Életmódja

[szerkesztés]

Hernyókat, pókokat és levéltetveket gyűjtöget az ágakon és a leveleken. Hosszútávú vonuló.

Szaporodása

[szerkesztés]

Májusban a bokrok közé rejti gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. Egy évben kétszer költ.

A fészke, tojásokkal

Kárpát-medencei előfordulás

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

Védettsége

[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]