Cuajimalpa de Morelos
| Cuajimalpa de Morelos | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Irányítószám | 05000–05999 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 217 686 fő (2020) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2400–3800 m | ||
| Terület | 71,22 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
 | |||
 é. sz. 19° 22′ 28″, ny. h. 99° 17′ 05″19.374444°N 99.284722°WKoordináták: é. sz. 19° 22′ 28″, ny. h. 99° 17′ 05″19.374444°N 99.284722°W | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Cuajimalpa de Morelos honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuajimalpa de Morelos témájú médiaállományokat. | |||
Cuajimalpa de Morelos Mexikóváros legnyugatibb kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 186 000 főt.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A kerület a Szövetségi Körzet nyugati felén található, alakja keskeny, északkelet–délnyugat irányban elnyúló. Területe északkeletről délnyugat felé folyamatosan emelkedik, az alacsonyabb részek sűrűn beépítettek, míg a magasabb, ahol a 3800 m-t is megközelítő hegyek emelkednek, erdővel borított. A domborzatnak megfelelően vízfolyásai is (melyek közül legfontosabbak az Arroyo Borracho, a Río Santo Desiero, a Río La Magdalena és a Río Salazar) a lakott területek felé, északkeletre folynak.[2]
Éghajlat
[szerkesztés]A kerület éghajlata viszonylag meleg, de hűvösebb, mint Mexikóváros legnagyobb részén, és nyáron–ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 22 °C-os meleget, de a 30 °C feletti értékek ritkák. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 11,1 és a májusi 15,6 fok között váltakoznak, gyenge fagyok időnként előfordulnak. Az évi átlagosan 1183 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 24,0 | 24,0 | 28,5 | 28,0 | 34,0 | 26,5 | 23,5 | 23,0 | 23,5 | 30,5 | 25,0 | 22,0 | 34,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 17,7 | 18,6 | 21,2 | 21,9 | 21,9 | 20,0 | 18,5 | 18,5 | 18,1 | 18,5 | 17,9 | 17,4 | 19,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 11,2 | 11,8 | 14,2 | 15,2 | 15,6 | 14,5 | 13,3 | 13,3 | 13,1 | 12,9 | 11,8 | 11,1 | 13,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,7 | 5,1 | 7,3 | 8,5 | 9,2 | 8,9 | 8,1 | 8,2 | 8,1 | 7,2 | 5,7 | 4,9 | 7,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −3,0 | −2,5 | −2,5 | 0,5 | 5,0 | 2,0 | 4,0 | 2,5 | 1,0 | 2,0 | −2,0 | −2,0 | −3,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 10 | 6 | 11 | 27 | 80 | 216 | 262 | 266 | 212 | 75 | 10 | 8 | 1183 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 119 669 |
| 1995 | 136 873 |
| 2000 | 151 222 |
| 2005 | 173 625 |
| 2010 | 186 391 |
Települései
[szerkesztés]A kerülethez 19 külső település is tartozik, lakosságuk 2010-ben a következőképpen alakult:[4]
| Település | Lakosság (2010) |
|---|---|
| San Lorenzo Acopilco | 23 037 |
| Cruz Blanca | 581 |
| La Venta | 531 |
| Santa Rosa | 518 |
| Puerto las Cruces (Monte las Cruces) | 444 |
| Punta Galicia | 387 |
| Santiago Yacuitlalpan | 75 |
| Punta Ahuatenco | 65 |
| Rancho Santa Laura | 61 |
| Paraje Río Borracho | 51 |
| El Boji (San Jacinto) | 51 |
| Rancho los Campesinos | 22 |
| Prolongación Constitución | 18 |
| La Bolsa (El Encinal) | 17 |
| Teopazulco | 12 |
| Paraje Cerro de los Padres | 11 |
| névtelen lakott hely | 11 |
| La Troje | 5 |
| La Papa | 3 |
Története
[szerkesztés]A kerület neve két szóból áll: a Morelos utótagot José María Morelos függetlenségi hős tiszteletére kapta, a Cuajimalpa pedig a navatl nyelvből származik: a cuauhximalpan szó a cuauh („fa”) és a xima („fát megmunkál”) részekből, valamint egy helynévképzőből áll.
A mai kerület területén 1342-ben jött létre az első, tepanékok által alapított település, amely közigazgatásilag Azcapotzalcóhoz tartozott. 1427-ben azonban a Mexikói-völgy lakói fellázadtak, megalapították a hármas szövetséget, és vereséget mértek az azcapotzalcóiakra, 1437-ben pedig, Izcóatl tlatoani kormánya idején hódították meg véglegesen a területet.
Amikor a 16. század elején Hernán Cortés elfoglalta a Mexikói-völgyet, ezt a területet is hozzácsatolta a völgyi birodalomhoz, és több falut is alapított itt, amellett, hogy a már meglevőknek, így Cuauhximalpannak is, növelte a jelentőségét. 1534-ben a falunak földeket adott (nevét pedig San Pedro Cuauhximalpára változtatta), de a következő időkben így is kis település maradt, lakói főként családi gazdálkodással és fafeldolgozással foglalkoztak.
1628 és 1755 között épült fel a helyi parókia, melynek épületét azóta még több alkalommal átépítették és megnagyobbították, 1785-ben és 1925-ben például egy-egy toronnyal bővítették (az északi épült régebben).
A kerületben emelkedő hegy, a Monte de las Cruces („keresztek hegye”) onnan kapta nevét, hogy számos emlékkereszt található rajta, főként olyanok emlékére, akiket banditák gyilkoltak meg a helyszínen, illetve ott, ahol a hatóságok banditákat végeztek ki. Található itt egy kis emlékmű is, ami az 1810 októberének végén lezajlott Monte de las Cruces-i csata helyszínét jelzi: ebben a csatában a Miguel Hidalgo vezette, Mexikó függetlenségéért küzdő hadak vereséget mértek a spanyolokra.
Cuajimalpa 1928-ig község volt, de ekkor Mexikóvárost kerületekre osztották, így innentől kezdve ezek egyikévé vált. Mai nevét 1970-ben kapta.[5]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]A kerület főterén áll az 1818-ban épített Szent Péter apostol-parókia, a kultúrházban pedig egy nagyméretű falfestmény ábrázolja a mexikói függetlenségi háború közelben lejátszódott csatáját, a Monte de las Cruces-i csatát. A központ egyik kedvelt pihenőhelye az 1907-ben létesített Jardín de Hidalgo nevű park, a külső településeken pedig több régi templom is látható.
2000-ben hozták létre abban a házban, ahol a Monte de las Cruces-i csata előtt Miguel Hidalgo y Costilla megszállt, a Miguel Hidalgo Múzeumot, valamint a Desierto de los Leones egykori kolostorában is múzeum működik.
Érdekességet jelent a kerület szélén felépült Complejo Santa Fe nevű modern városrész, amely az egész térség egyik leggyorsabban fejlődő területe.[5]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Cuajimalpa de Morelos földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Cuajimalpa de Morelos (spanyol nyelven). [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
