Csulman (település)
| Csulman (Чульман) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Jakutföld | ||
| Irányítószám | 678980, 678981 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7428 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Csulman
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 56° 50′ 56″, k. h. 124° 53′ 10″56.848889°N 124.886111°EKoordináták: é. sz. 56° 50′ 56″, k. h. 124° 53′ 10″56.848889°N 124.886111°E | |||
Csulman
Pozíció Jakutföld térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csulman témájú médiaállományokat. | |||
Csulman (oroszul: Чульман) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Nyerjungri járásban.
Népessége: 9766 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése
[szerkesztés].jpg)
Jakutszktól országúton kb. 770 km-re délre, Nyerjungritól 30 km-re, a Csulman (a Tyimpton mellékfolyója) partján helyezkedik el. Vasútállomás az Amur–Jakutszk-vasútvonalon. A település mellett halad a délről kiinduló, Jakutszkba vezető „Léna” A360-as főút. A folyón külön vasúti és külön közúti híd vezet át.
Története
[szerkesztés]A mai település helyéhez közel 1926-ban csak egy kis téli szállás volt, bár már korábban is éltek jakutok és kínaiak a vidéken. Erre vezetett Jakutszk felé az a szállítási útvonal, melyen az Aldan vidéki aranybányászat megnyitása (1923-24) után – tevék, rénszarvas- és a lovasszánok mellett – néhány teherautót is használtak áruszállításra. 1928-ban a folyó átkelőjénél út- és autójavító állomást létesítettek. Ebből nőtt ki később a település, mely 1941. áprilistól 1963-ig járási székhely is volt. A nyáron üzemelő komp helyett 1939-1940-ben felépült a folyón az első fahíd, de 1942-ben az árvíz elmosta. Ugyanez megismétlődött 1946-ban. 1947-ben a folyóba kő- (beton-) pilléreket építettek, és 1951-re elkészült az első állandó híd.
Csulman környékén az 1950-es években kezdődött el a szénbányászat, de a bányák az 1970-es évek végére kimerültek. Miután Nyerungri körzetében jelentős szénkészleteket fedeztek fel, 1973-ban határozat született a dél-jakutiai szénipari komplexum létrehozásáról, a Tinda–Berkakit vasútvonal és Nyerjungri város felépítéséről. Az 1970-es – 1980-as években Nyerjungri felépítéséhez Csulman és számos iparvállalata adta a hátteret, a két ütemben (1962, 1965) üzembe helyezett – és azóta elavult – hőerőműve[3] szolgáltatta az energiát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Чульманская ТЭЦ. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Хроника дат и событий Archiválva 2020. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (Csulman városi könyvtár honlapja, hozzáférés: 2019-12-19)
- Чульман - белый камень сбывшихся надежд (Hozzáférés: 2019-12-19)
- "Дорога смерти", смытые мосты и замерзающие в кабинах водители (SakhaNews, 2018, hozzáférés: 2019-12-19)
