Csordás Mihály

Csordás Mihály
Élete
Született	1950. június 19. (74 éves) Kishegyes
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	műkritika, esszé, művelődéstörténet, irodalomtörténet, újságírás, magyarságkutatás

Csordás Mihály dr. (Kishegyes, 1950–) délvidéki tanár, író, esszéista, színikritikus, tudományos kutató és publicista.

Fiatalkora

A bácstopolyai gimnáziumban érettségizett, majd 1974-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyartanári oklevelet szerzett. Doktori értekezését ugyanebben a tanintézetben védte meg 1977-ben. Czine Mihály legkedvesebb tanítványai közé tartozott.

Munkássága

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületeti-, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (újabb nevén: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság), a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, a Magyar Írószövetség, a Vajdasági Írók Egyesülete (szerbül: Društvo Književnika Vojvodine) valamint a vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV – szerbül: Nezavisno društvo novinara Vojvodine) rendes tagja.

Hét évig volt elnöke Szabadkán a rangos Bodrogvári-díj bíráló bizottságának, több éven át a kanizsai Tiszai Játékok zsűrijének. Fél évtizeden át állt a kishegyesi Csépe Imre Emlékbizottság élén. Tiszteletbeli elnöke Békésszentandrás Baráti Szövetségének.

Bácstopolyán egy éven át film- és színművészetre tanította a gimnázium kulturológusait, akikből ennek köszönhetően sokan választották a magyartanári pályát.

A Magyarország újraalapítását megünneplő muhi Történelmi Nemzeti Zarándoknap mentora és a konferencia koordinátora. Ópusztaszeren megválasztották a "II. Civil Honfoglalás - Civil Szerződés" kárpát-medencei nemzetközi civil találkozó vajdasági civil szervezetei vezérének.

A svédországi HUNSOR (www.hunsor.se) magyar internetes újság délvidéki munkatársa.

Újságírói tevékenysége

A szerkesztőség jelöltjeként került 1991-ben fő- és felelős szerkesztőként, majd 1993-ban igazgatóként is szabadkai 7 Nap Lapkiadó Közvállalat élére, hogy egy évtizeden át irányítsa e kiadóház munkáját. A válságos 90-es években, háborúellenes vezércikkeiről vált közismertté.

Korábban fél évtizeden át jegyezte főszerkesztőként az ugyancsak szabadkai Üzenet irodalmi folyóiratot is.

Írói tevékenysége

Neve az elmúlt negyed század során lírai hangvételű prózai szövegek, irodalomtörténeti tanulmányok, színikritikák, interjúk, riportok és cikkek alatt szerepelt vajdaságiak mellett a pesti (Élet és Irodalom, Heti Magyarország, Magyarország, Magyar Nemzet, Kapu, Szabad Föld, Vigilia) és vidéki (szegedi Délmagyarország, bajai Független Délvidék, békészentandrási Szentandrási Híradó, soproni VÁRhely) lapokban, folyóiratokban, de a Bécsi Napló, az erdélyi Helikon, a clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapja, a kassai Kelet Népe, a Kanadai Magyarsag hasábjain is. Hangjátékait a budapesti Kossuth Rádió és az Újvidéki Rádió sugározták.

Négy önálló kötete jelent meg:

• A Csépe-emléknapok egy évtizede (művelődéstörténeti monográfia) sajtó alá rendezte a Csépe Imre Emlékbizottság, Kishegyes 1982;
• Követni az időt (tanulmányok, esszék, kritikák) Életjel Könyvek, Szabadka 1984;
• Csépe Imre emlékezete (szerk., bev.) Forum Könyvkiadó, Újvidék 1985 és
• Felénk hajolnak a keresztek (alcím: Egy háborús évtized kiskalendáriuma) amely lírai esszéket, karcolatokat, tárcákat, cikkeket tartalmaz. Timp Kiadó, Budapest 2009.

Számos kiadványt gondozott, lektorált, vagy írt hozzá elő- vagy utószót:

• Tóth Ferenc: Önvédelem (válogatott versek, a verseket válogatta dr. Csordás Mihály és Vass Borbála) Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu 2000;
• Lydia Scheuermann Hodak: Kígyóbőrnyakék I-II (A cselekvés súlya című előszót írta és a kötetet lektorálta dr. Csordás Mihály) HunCro Sajtó és nyomdaipari Kft., Eszék 2004;
• József Attila Kishegyesen (Kishegyesi írók József Attiláról, három lírai esszé) Szó-Beszéd, Kishegyes 2006 stb.

Színikritikáiért Üzenet-díjat (1984), Mayer Ottmár-plakettet (1985) irodalomszervezői tevékenységéért pedig Csépe-emlékplakettet (1995) kapott. Irodalmi munkásságával kiérdemelte szülőfaluja, Kishegyes Októberi-díját (1985) is.

Források

Szócikket tartalmaz róla:

• az Új Magyar Irodalmi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.),
• a Magyar Színházművészeti Lexikon (Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.),
• Révai Új Lexikona (V. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2000.),
• Gerold László Jugoszláviai Magyar Irodalmi Lexikona (Forum Kiadó, Újvidék, 2001.) és
• a Ki kicsoda?, 2004 (a Széchenyi István Stratégiakutató Intézet kiadása, Logos Nyomda, Tóthfalu, 2005.).