Csordás Elemér
| Csordás Elemér | |
 | |
| Született | Csordás Elemér Vilmos Sándor 1882. május 28. Budapest |
| Elhunyt | 1956. május 23. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Komócsy Mária (h. 1910–1916) Zákó Mária Maja (h. 1927–1956) |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1906) |
Csordás Elemér, teljes nevén Csordás Elemér Vilmos Sándor (Budapest, 1882. május 28.[1] – Budapest, 1956. május 23.)[2][3] orvos, Budapest tisztifőorvosa, egészségügyi főtanácsos.
Élete
[szerkesztés]Csordás István (1849–1927) államvasúti hivatalnok és Hoffmann Vilma fiaként született. A Budapesti Református Főgimnáziumban érettségizett (1900). Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1906-ban szerezte meg orvosi oklevelét. 1906 és 1912 között az Elme- és Idegkórtani Klinika gyakornoka, majd tanársegéde volt Moravcsik Ernő mellett. 1912-től 1919-ig a Székesfővárosi Központi Fertőtlenítő Intézet aligazgatója volt. Ez idő alatt megszervezte az Intézet átköltöztetését a Váci úti épületbe, mely jelenleg a NNGYK kezelésében áll. Az első világháború idején katonaorvosként teljesített szolgálatot és járványkórház parancsnok volt. 1919 februárjában kinevezték a Fertőtlenítő Intézet igazgatójává.[4] Ugyanezen év végén felmentették a fertőtlenítő intézet vezetésének kötelezettsége alól és áthelyezték a tisztifőorvosi hivatalba. 1923 áprilisában tisztifőorvos-helyettes, 1926 októberében tisztifőorvos lett Végh János főorvos utódjaként. Kiváló érdemeket szerzett a főváros közegészségügyi viszonyainak rendezésében, nagy irodalmi szakműködést fejtett ki. 1927-ben egészségügyi főtanácsosi címet kapott. 1948-ban nyugalomba vonult.
Első felesége Komócsy Mária volt (1910–1916), akitől elvált.[5] Második házastársa bajsai Zákó Mária Maja (1896–1978) volt, akit 1927. június 14-én Budapesten vett nőül.[6]
Főbb művei
[szerkesztés]- A socialhygiénés problémák megoldása a Székesfővárosban (Budapest, 1927)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a Deák téri evangélikus keresztelési akv. 81/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi állami halotti akv. 447/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1919. február 14. (30. évfolyam, 7. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1601/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Zákó Mártával a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 620/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8
