Ugrás a tartalomhoz

Csontszínű molyszövő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csontszínű molyszövő
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae)
Nem: Cybosia
Tudományos név
Cybosia mesomella
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csontszínű molyszövő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csontszínű molyszövő témájú médiaállományokat és Csontszínű molyszövő témájú kategóriát.

A csontszínű molyszövő (Cybosia mesomella) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos éjjeli lepkefaj. Nemének egyetlen faja.

Megjelenése

[szerkesztés]

A csontszínű molyszövő szárnyfesztávolsága 26-34 mm. Feje és gallérja sárgás, teste szürke, a potroh vége sárgás. Lábai és csápjai barnák, sárgásfehér pikkelyzettel. Az elülső szárny fehéres selyemfényű halványsárga, belső tere a szegélyek kivételével világos kékesfehér vagy kékesszürke behintésű. Az elülső szegély sokszor sötétsárga; az elülső és belső szegélynél egy-egy kis, feketésbarna pont található. A rojt sárgás. A hátulsó szárny sötétszürke, kevés halványsárga behintéssel, szegélye keskenyen halványsárga; a sárgás behintés az erek mentén befelé húzódik. Az elülső szárny fonákja sárga, belső tere sötét barnásszürke; a hátulsó szürkéssárga, a felszín sötétebb színe tompán átüt. A rojt sárga.

Változékonya nem számottevő.

Petéje gömbölyű, halványsárga színű.

Hernyója sötétbarna vagy feketésbarna, szemölcseiről kefeszerű feketés szőrcsomók meredeznek. Bábja vörösbarna.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Magyarországon nem él másik, hasonló faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól a Bajkálig. Magyarországon az egész országban előfordul.

Életmódja

[szerkesztés]

Közepesen nyirkos, mohás sarjerdőkben, cserjésekben, tisztásokon, erdőszéleken, réteken él.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóival májustól júliusig lehet találkozni. Alkonyatkor és éjszaka aktív, a mesterséges fény vonzza. A nőstény kis csomókban helyezi el petéit a tápnövényen vagy annak közelében. Hernyója különféle zuzmókkal, mohákkal, bomló növényi anyagokkal táplálkozik. A kifejlett hernyó áttelel, majd tavasszal laza szövedékben bebábozódik.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]