Ugrás a tartalomhoz

Csoma család (abásfalvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az abásfalvi Csoma család egyike az Udvarhelyszékben kiterjedt Csoma családoknak. Az ismert történeti források 1614-től említik a család tagjait. 1676-ban abásfalvi Csoma János nyer nemességet és címeradományt. Valószínűleg rokoni kapcsolatban áll a keresztúri és az agyagfalvi Csoma családokkal.

A család eredete

[szerkesztés]

A Bethlen Gábor fejedelem parancsára készített 1614-es összeírásban Csoma Gergelyt, mint abásfalvi gyalogkatonát találjuk.

1627-ben szintén gyalogrenden találjuk a családból Csoma Mihályt.

1635-ben Csoma Gergely mellett feltűnik Csoma Péter gyalogpuskás katonaként. Ugyanebből az évből származó forrásokból ismeretes, hogy Csoma Gergely ekkor Abásfalva hét esküdtje között szerepel. 1637-ben, egy újabb hadiszemle alkalmával Csoma Gergely és Csoma Péter egyaránt szerepelnek.

1653. december 20-án a családból Csoma Györgyöt említik, aki betegség miatt hadi kötelezettségeit nem teljesíthette, így nem vett részt Rákóczi György fejedelem moldvai hadjáratában.

1655-ben Abásfalva bírója Csoma István, egyik esküdtje pedig Csoma Péter, aki öregemberként indult Rákóczi György havasalföldi hadjáratába, de Prázsmárra érve, korára tekintettel hazabocsátották.

1676. június 1-jén Gyulafehérváron kelt levelében Apafi Mihály erdélyi fejedelem hűséges tetteikért nemességet és címert adományoz abásfalvi Csoma Ferenc, Csoma György és Csoma János testvéreknek és fiaiknak.

Az 1679-ben tartott hadiszemlén Csoma István és Csoma János lovas katonák. Ugyanekkor Csoma János Udvarhelyszék notáriusának szolgája.

Az abásfalvi Csoma család a XVII. század folyamán több ágra szakadt.[1]

1702-ben Abásfalván Csoma György lófő.[2]

1744-ben Csoma Dánielt találjuk a családból.[2]

1750-ben Csoma Dániel és Csoma István szerepelnek.[2]

1793-ban ifjabb Csoma Ferenc, idősebb Csoma János és ifjabb Csoma János, valamint Csoma András szerepelnek.[2]

1806-ban Abásfalván Csoma István, Csoma János és egy másik Csoma János írattak össze.[2]

Az abásfalvi Csoma családból 1909-ben Városfalván élt Csoma József, az 1676-ban nyert nemesi oklevél tulajdonosa.[3]

A család címere

[szerkesztés]

Az 1676-ban kelt nemeslevél a következő címerrel együtt kelt:

Nemesi jelvényük égszínkék színű lovagi pajzs legyen, mezejében arany korona helyezve, amelyből emberi kéz emelkedik a magasba csupasz kardot tartva, a pajzs fölött zárt lovagi sisak legyen, amit királyi korona fed, a sisak tetejéről színes pántlikák induljanak körbe a pajzs szélei felé, ahogy ez kitűnik levelünk fejlécén világosan ábrázolva egy hozzáértő festő keze által.[1]

A család bágyi-ága

[szerkesztés]

1793-ban abásfalvi id. Csoma Ferenc Bágyon szerepel.[2]

1808-ban idősebb Csoma Ferenc, ifjabb Csoma Ferenc és Csoma József szerepelnek az összeírásban.[2]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Mihály, János (2011). „Az abásfalvi Csoma család nemeslevele”. Örökségünk 5. (2.), 20-21. o. (Hozzáférés: 2024. november 29.) 
  2. a b c d e f g Szilágyi, László (1943). „A székelyföldi Csoma családok és kőrösi Csoma Sándor származása”. Turul 11, 258-263. o. 
  3. Pálmay, József. Udvarhely vármegye nemes családjai – Pótkötet, 6. o. (2003)