Csoór Lajos
| Csoór Lajos | |
| Született | 1893. január 21.[1][2] Aszód[1] |
| Elhunyt | 1963. április 18. (70 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Nagyváradi Királyi Jogakadémia (–1914) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csoór Lajos (Aszód, 1893. január 21.[4] – Budapest, 1963. április 18.)[5] magyar újságíró, lapszerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő, termelőszövetkezeti tag.
Élete
[szerkesztés]1893-ban született Aszódon, Csoor Jenő vasúti felügyelő és Danyek Ilona római katolikus szülők gyermekeként.[4] Kilenc éves volt, amikor elvesztette apját, attól fogva édesanyja egyedül nevelte őt és három fiatalabb testvérét, sok nélkülözés között és nehéz munkákat vállalva. Középiskoláit a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd ugyancsak Nagyváradon elvégezte a jogi akadémiát is. Az első világháború alatt szinte végig frontszolgálatot teljesített, meg is sebesült és több kitüntetést is elnyert, végül tartalékos hadnagyként szerelt le.
1918-ban az Országos Magyar Földbérlő Egyesülethez került fogalmazónak, majd titkár, végül igazgató lett. 1925-ben megalapította A Föld című kisgazda politikai hetilapot, majd miután azt betiltották, újabb hasonló lapokat indított Igazság, illetve Kisiparosok Lapja címmel. Több könyve, kisebb – füzet terjedelmű – írása és sok szakcikke jelent meg; szépirodalmi tevékenységet is kifejtett, mint lírikus és mint novellista egyaránt.
1935-ban országgyűlési képviselőnek is megválasztották, a turai választókerületben jutott mandátumhoz a Népakarat Párt színeiben. A Parlamentben rendkívül aktív felszólaló volt, szinte minden vitához hozzászólt, hogy kifejezésre juttassa a kistelepülések dolgozó lakosságának felfogását és igen sűrűn interpellált is, szintén vidéki kérdések kapcsán. Ezek miatt szélsőjobboldali képviselőnek tekintették, noha sok tekintetben határozottan a kormányzati álláspont mellett állt ki. Az 1939-es választáson a régi kerülete – amely akkorra kibővült és az aszódi választókerület nevet kapta – közel 80 %-os szótöbbséggel választotta újra, két ellenjelölttel szemben.
Felesége Filiette Anna volt, akivel 1920-ban kötött házasságot Budapesten.[5]
Művei
[szerkesztés]- Az ingatlanforgalom és a földbérletek új szabályozása (1919)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Csoór Lajos oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 3.
- Csoór Lajos adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2024. február 14.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Szerk. Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György. Bp., 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet.