Csiszár Vilmos
| Csiszár Vilmos | |
| Született | 1907. január 24. Magyaróvár[1] |
| Elhunyt | 1972. szeptember 12. (65 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (1926–1930) |
| Sírhelye | Mosonmagyaróvár[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csiszár Vilmos (Magyaróvár, 1907. január 24.[4] – Budapest, 1972. szeptember 12.[5]) magyar állatorvos, bakteriológus, higiénikus, egyetemi tanár, az állatorvos-tudományok doktora (1957).
Életpályája
[szerkesztés]Általános iskoláit Óváron végezte el. 1926-ban érettségizett. 1929–1930 között az Állami Oltóanyagtermelő Intézet, a Székesfővárosi Közvágóhidak Laboratóriuma és a Tejgazdasági Kísérleti Intézet gyakornoka volt. 1930-ban állatorvos-doktori diplomát kapott a budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatójaként. Általános bakteriológiából egyetemi doktori címet kapott. 1930–1932 között magán-állatorvos volt. 1932–1935 között a Debreceni Városi Bakteriológiai Húsvizsgálati Laboratórium megszervezője és tudományos munkatársa volt. 1933-ban kisegítô állatorvos volt a Hortobágyon. 1935–1939 között Debrecen II. osztályú, 1939–1942 között I. osztályú állatorvosa volt. 1942–1943 között a Debreceni Gazdasági Akadémia Állattenyésztéstani Tanszéke rendkívüli, 1943–1945 között rendes tanára volt. 1944-ben katona volt. 1945–1950 között a debreceni Mezőgazdasági Főiskola Takarmányozástani és Tejgazdaságtani Tanszéke vezetője volt. 1946–1948 között az Országos Kémiai Intézet Mezőgazdasági és Élelmiszer-mikrobiológiai Osztályának vezetője volt. 1949–1950 között az Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Élelmiszerhigiéniai Tanszéke megszervezője, 1950–1972 között tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1952–1954 között az Állatorvostudományi Főiskola igazgatója volt. 1962-ben a tejgazdasági és a tejipari szakmérnökképzés elindítója volt.
Festő- és szobrászművészként is ismerték, alkotásai nyilvános kiállításon is szerepeltek. Számos szakközleménye és több könyve jelent meg.
A Farkasréti temetőben történt búcsúztatása után holttestét a szülővárosába, Mosonmagyaróvárra vitték. Itt az óvári öreg temetőben, 1972. szeptember 23-án, az 1. csoport, A sor 7. sírhelyén lévő családi kriptában helyezték örök nyugalomra.[6]
Családja
[szerkesztés]Szülei: Csiszár János és Pomle Mária voltak. 1965-ben, Budapesten házasságot kötött Preuss Gudrum Linával. Testvére, Csiszár József (1901–1955) mezőgazdász volt.[7]
Művei
[szerkesztés]- Tejtermelési hygiéne (Budapest, 1954)
- Tejipari hygiéne (Budapest, 1956)
- Fejés, gépi fejés (Budapest, 1960)
- Húsvizsgálat és húshygiéne (Budapest, 1964)
- Nagyüzemi tejkezelés (Budapest, 1967)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. február 28., PIM50297
- ↑ Csiszár Vilmos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02831.htm
- ↑ https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
- ↑ Születése bejegyezve a magyaróvári állami születési akv. 10/1907. folyószám alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Csiszár Vilmos
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 2594/1972. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/608/CsiszarVilmos.pdf
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
[szerkesztés]- Csiszár Vilmos (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973. 3. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor egy. tanár, Szabó Imre ak. Budapest: Akadémiai. 1972.