Ugrás a tartalomhoz

Csiriripapagáj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csiriripapagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nem: Brotogeris
Faj: B. chiriri
Tudományos név
Brotogeris chiriri
(Vieillot, 1818)
Szinonimák

Brotogeris versicolurus chiriri

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csiriripapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csiriripapagáj témájú médiaállományokat és Csiriripapagáj témájú kategóriát.

A csiriripapagáj (Brotogeris chiriri), korábban kanáriszárnyú papagáj, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2][3]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Psittacus nembe Psittacus chiriri néven.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Brotogeris chiriri behni Neumann, 1931
  • Brotogeris chiriri chiriri (Vieillot, 1818)

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Amerika középső részén, Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 20–25 centiméter,[4] testtömege 72 gramm. Tollazata világoszöld; repülés közben sárga, V alakú folt válik láthatóvá a szárnyain.

Életmódja

[szerkesztés]

Kisebb csapatokban, a fák lombjai közt keresgéli gyümölcsökből, virágokból, hajtásokból és magvakból álló táplálékát.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fa odvába, vagy termeszvár oldalába készíti fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  3. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  4. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. május 30.)

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]