Csillogó boglárka

Csillogó boglárka
	Hím csillogó boglárka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Boglárkalepke-félék;
Nem:	Polyommatus;
Tudományos név
	Polyommatus amandus; (Schneider, 1792)
Szinonimák
	Polyommatus amanda; Agrodiaetus amanda; Aricia amanda
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csillogó boglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csillogó boglárka témájú médiaállományokat és Csillogó boglárka témájú kategóriát.

A csillogó boglárka (Polyommatus amandus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos lepkefaj. Egyéb elnevezése: bükkönyboglárka.

Megjelenése

A csillogó boglárka szárnyfesztávolsága 2,8-3,4 cm. A hím szárnyainak felszíne ibolyás árnyalatú mély égszínkék, erősen csillogó, rajzolata nincs; pereme elmosódottan feketés. A nőstény szárnyainak felső felszíne barna, a hátsó szárnyakon jól látszik a narancsvörös szegélyfoltsor. Mindkét nem szárnyán a rojt fehér. A szárnyak fonákja világos palaszürke vagy sárgásszürke, a hátsó szárnyakon teljes vagy részleges a szegélyfoltsor, ami halványan vagy csak fekete árnyákkánt átterjedhet az elülső szárnyakra is. A belsjebb fúzódó fekete-fehér szemfoltsor jól kifejezett, egyes pettyek azonban olykor hiányozhatnak, az elülső szárnyon pedig gyakran csak nyomokban van meg. A hátulsó szárny fonákjának közepén nincsen háromszögletes fehér folt.

Változékonysága a felszíni és a fonákon lévő narancssárga foltok meglétében, intenzitásában fejeződik ki.

Petéje lapított, fehér színű, felszínét sűrűn borítják a szemölcsök/kiemelkedések.

Hernyója zöld, bársonyos szőrű, hátán sötétzöld csíkkal.

Hasonló fajok

Hasonlíthat hozzá a közönséges boglárka, az ibolyaszín boglárka, az égszínkék boglárka, az ezüstkék boglárka vagy a mezei boglárka.

Elterjedése

Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől egészen a Távol-Keletig) és Marokkóban honos. Magyarországon ritka és csak néhány helyen fordul elő: leggyakoribb Budapest környékén, de megtalálták a Vértesben, a Bakonyban, a Balaton-felvidéken és a Szatmár-Beregi-síkon is.

Életmódja

Üde rétek, legelők, hegyi kaszálórétek, dús füvű, felhagyott hegyi vagy dombvidéki gyümölcsösök lepkéje.

Évente egy generációja repül május végétől július közepéig. Nősténye elsősorban kaszanyűg-bükkönyre, ritkábban réti lednekre vagy takarmánybaltacimra rakja egyesével petéit. Hernyója fiatalon, második vedlését követően áttelel és a következő tavaszon bábozódik be. Rokonaihoz hasonlóan a hernyó cukros folyadékot választ ki, amivel magához vonzza a hangyákat, hogy megvédjék őt a ragadozóktól.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.