Csillagspórás susulyka

	A csillagspórás susulyka; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező

Csillagspórás susulyka
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Inocybaceae;
Nemzetség:	Inocybe;
Tudományos név
	Inocybe asterospora; Quél. 1880
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csillagspórás susulyka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagspórás susulyka témájú médiaállományokat és Csillagspórás susulyka témájú kategóriát.

A csillagspórás susulyka (Inocybe asterospora) a susulykafélék családjába tartozó, az északi féltekén elterjedt, mérgező gombafaj.

Megjelenése

A csillagspórás susulyka kalapja 3–7 cm átmérőjű, kezdetben kúpos, majd középen púposan, behasadozóan kiterül, a széle is gyakran berepedezik. Felülete sugarasan szálas. Színe gesztenyebarna vagy vörösesbarna. Húsa vékony, törékeny, fehéres színű, íze nem jellegzetes. Tönkjének húsa barnuló, szálas, kellemetlen spermaszagú.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek, színük kezdetben szürkés, majd szürkésbarna, végül barnává sötétedik. Élük fehéres. Spórapora okkersárga-barna, nyúlványai miatt csillag formájú, 9-12 x 7-11 mikrométeres.

Tönkje 3–8 cm magas és 0,3-1,2 cm vastag. Alakja hengeres, töve peremesen gumós, színe fiatalon fehéres, később barnás, vörösesbarnás, a kalapnál világosabb színű, lesz. Felülete fehéren deres.

Hasonló fajok

Több hasonló, szintén mérgező susulykafaj létezik, biztosan csak mikroszkóppal különíthető el. Összetéveszthető az ehető mezei szegfűgombával is, de annak lemezei ritkák, kalapja nem sugarasan szálas.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka. Sűrű lomb- és fenyőerdőkben található meg, nedves talajon. Júniustól novemberig terem.

Mérgező, muszkarint tartalmaz. A fogyasztás után már 15-30 perccel hányás, hasmenés, erős nyálfolyás, izzadás, látászavar jelentkezik. A mérgezés atropinnal kezelhető.