Csillag László (fizikus)

	Csillag László
Született	1934. február 23.; Budapest
Állampolgársága	Magyar
Házastársa	Faggyas Janka
Gyermekei	négy gyermek:; Kristóf, Dóra, Luca, Sára
Szülei	Csillag József, Türr Stefánia
Foglalkozása	Lézerfizikus
Iskolái	Pannonhalmi Bencés Gimnázium, ELTE TTK
Kitüntetései	Eötvös Loránd Fizikai Társulat Schmid Rezső-díj KFKI Intézeti díj, I. fokozat KFKI Intézeti díj, II. fokozat KFKI Közművelődési Díj KFKI Jánossy Díj Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület Petzval József-emlékérem MTA Főtitkári dicséret
	Tudományos pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	fizikus
Kutatási terület	lézerfizika
Tudományos fokozat	kandidátus
Szakintézeti tagság	KFKI
	Munkahelyek
KFKI	nyugdíjas tudományos főmunkatárs
Tudományos publikációk száma	49
	MTMT;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Csillag László (1934. február 23. Budapest) magyar lézerfizikus, kandidátus, az első magyarországi gázlézer megalkotója, 1957 és 2002 között a KFKI tudományos főmunkatársa. Kutatási területei az optikai spektroszkópia és a lézerfizika.

Életút

Gyerekkor, iskolásévek, egyetem

Édesapja Csillag József hajózási tisztviselő, édesanyja Türr Stefánia háztartásbeli. 1934. február 23-án Budapesten született 6. gyermekként, testvérei: Ferenc, Ilona, Alajos, Mária és Vilma. A II. világháborút a család Budapesten vészelte át nagy szegénységben. 1945 tavaszán meghalt két legidősebb testvére, Ilona és Ferenc. Elemi iskoláit Budapesten végezte, majd 1949-ben Zircre került a ciszter gimnáziumba. Innen 1951-ben - a ciszterek feloszlatása után - került a Pannonhalmi Bencés gimnáziumba.

Érettségi után jelentkezett az ELTE fizikus szakára, de (az egyházi középiskola miatt) a jelentkezési lapot az állami szervek nem is továbbították, így egy évet dolgoznia kellett. Érettségi után volt gyári munkás az egykori Csonka gépgyárban, részt vett növénypreparátori tanfolyamon, végül a Műegyetem Atomfizika tanszékére vették fel laboránsnak. Az egyetemre egy év után 1953-ban, az ELTE fizika-matematika tanár szakjára vették fel, melyet 4 év múlva, 1957-ben kiváló eredménnyel fejezett be.

Tudományos pálya

Néhány hónapos középiskolai tanárság után, 1958-ban a KFKI Budafoki úton működő Spektroszkópiai Osztály Molekulaspektroszkópiai Csoportjába került. 1959-ben az Osztály megszűnésekor a Fizikai Optikai Laboratórium munkatársa lett, 1962-tól dolgozott Csillebércen.

Beosztásai a KFKI-ban: 1958-62 között tudományos segédmunkatársként kezdett, majd 1962-72 között tudományos munkatársként folytatta tevékenységét. 1974-ben a fizikai tudomány kandidátusa lett^[1]. 1972-98: tudományos főmunkatárs. 1972-80 között a Lézerfizikai Osztály vezetője, 1980-86 között pedig az Optikai Főosztály helyettes vezetője. 1986-98-ig az intézet tudományos titkára. 1998-tól nyugdíjas tudományos főmunkatársként folytatta tevékenységét.

Fontosabb kutatási területei:

1958-68: Az atomos H spektruma fínomszerkezetének vizsgálata
1964-70: He-Ne lézerek kutatása és fejlesztése
1970-74: He-Cd+ lézerek kutatása és fejlesztése
1973-82: Üregkatód-gerjesztésű fémgőz-nemesgáz (He-Cd+, He-Cu+), ill. nemesgáz-keverék (He-Ne, He-Kr+, He-Ar+) lézerek gerjesztési folyamatainak és módus-szerkezetének kutatása
1978-88: Lézerfény és folyadékkristályok kölcsönhatásának kutatása
1988 - : Üregkatódban gerjesztett lézerátmenetek nyomási, ill. Stark- kiszélesedésének vizsgálata nagy felbontóképességű (Fabry-Perot) spektrométerrel

Összesen 3 könyv, és több, mint 30 idegen nyelvű cikk szerzője. Tudományos hivatkozásainak száma 2024. decemberében 810. A publikációk az mtmt-ben megtalálhatók. Pályafutása során szovjet, finn, bolgár és amerikai fizikusokkal is dolgozott együtt.

Tudományos eredmények

Részvétel az első magyar lézer (He-Ne, 1,15 μm) megépítésében

1963-ben részese volt az első magyarországi, infravörös hullámhosszú lézer megépítésének, mely december 6-án a Fizikai-Optikai Laboratóriumban készült el. Ez volt az első működő lézer Magyarországon^[2], egy infravörös fényt sugárzó hélium-neon gázlézer. Az új korszakot megindító eredmény Bakos József, Csillag László, Kántor Károly és Varga Péter nevéhez fűződik.^[3]Ez annyiban jelentett előrelépést Ali Javan lézeréhez képest, hogy a tükrök a vákuumrendszeren kívülre kerültek. A másik különbség, hogy a tükrök anyaga nem dielektrikum, hanem ezüstréteg volt, ezért a lézer több hullámhosszon is működött – 1,15, 2,39 és 3,39 mikrométeren.^[4] 1965-ben Csillag László a deutérium színkép finom struktúrájának kimérésével igazolta a Sommerfeld-Dirac elméletet.^[3] Ugyanebben az évben, 1965-ben építették meg a KFKI-ban az első látható hullámhosszon – 0,63 mikronon – mûködõ He-Ne lézert (Bakos József, Csillag László, Kántor Károly és Salamon Tamás).^[5]

A Rydberg-állandó új értékének meghatározása

A deutérium atom Balmer-vonalai finomszerkezetének mérése és a Rydberg-állandó értékének újabb meghatározása című értekezése alapján lett a fizikai tudomány kandidátusa 1974-ben.^[1] Erről tartotta első nemzetközi tudományos előadását Angliában egy konferencián.

Üregkatódos gerjesztésnél egymódusú lézerműködés kimutatása

He-Cd+ zöld ( λ=538 nm) (1973)
He-Ne vörös (λ = 633 nm) (1981)
He-Kr+ kék (λ = 469 nm) lézernél (1984)
He-Cd+, He-Ne, He-Kr+ lézereknél a nyomási kiszélesedés kísérleti meghatározása (1991-92)
A Stark-kiszélesedés szerepének kimutatása (2001-2004).

1970-ben megépült az elsõ He-Cd+ lézer (Csillag László, Jánossy Mihály, Kántor Károly, Rózsa Károly)^[5]

Nematikus folyadékkristályok lézer-indukált átorientálásának kimutatása és értelmezése (1978-1988)

Tudományos munkájának ezen területén születtek a máig legrelevánsabb és leginkább idézett nemzetközileg elsimert cikkei. Legfontosabb cikke: The Effect of AN Optical-field ON The Nematic Phase of The Liquid-crystal Ocbp.

Család

1957 december 28-án nősült meg, felesége: Faggyas Janka. Gyermekei: Kristóf (1959), Dóra (1961), Luca (1963), Sára (1972). 2024 decemberében 17 unokája, és 34 dédunokája van.

Díjak és elismerések

1966 - Eötvös Loránd Fizikai Társulat Schmid Rezső-díj: Csillag László és Bakos József^[3]

1972 - KFKI Intézeti díj, I. fokozat: Csillag László (Rydberg-állandó meghatározása)^[3]

1974 - KFKI Intézeti díj, II. fokozat: Csillag László, Jánossy Mihály, Majorosi Antal, Rózsa Károly, Salamon Tamás, Tóth József (hélium-neon gázlézer)^[3]

1980 - KFKI Közművelődési Díj: Csillag László, Horváth Zoltán, Lukács Béla^[3]

1983 - Tudományos Ismeretterjesztő Társulat: Csillag László ("A tudományos ismeretek terjesztésében végzett eredményes és áldozatkész munkásságáért" - oklevél)^[6]

1987 - KFKI Jánossy Díj:

Jánossy András, Hajtó János, Csillag László (lézerrel indukált nem lineáris optikai jelenségek folyadékkristályokban és amorf fémekben)^[3]
Jánossy Mihály, Rózsa Károly, Csillag László, Tóth József (üreges katódú lézerek)^[3]

1989 - Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület Petzval József-emlékérem: Csillag László^[6]

2002 - MTA Főtitkári dicséret: Csillag László^[6]

Könyvek

A lézerek titkai (1987)

"A szuperhős előrántja lézerpisztolyát, vakító fényugár villan, s az ellenfél porrá, hamuvá foszlik. Tudományos-fantasztikus filmekben vajon ki ne találkozott volna ilyen jelenettel? A kép látványos, sőt valóban fantasztikus, de mennyi köze van a tudományhoz?" - teszik fel a kérdést könyvük elején a szerzők, akik foglalkozásukhoz híven - Dr. Kroó Norbert, akadémikus, a KFKI tudományos igazgatója, Dr. Csillag László, a fizikai tudományok kandidátusa, a KFKI tudományos osztályvezetője régóta foglalkoznak lézerkutatásokkal - elsősorban műszaki, elméleti érdeklődésű fiatalok számára foglalják össze a lézerekkel kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteket, különlegesen gazdag és bőséges illusztrációs ábrák segítségével.

Kísérleti Spektroszkópia (1990)

Mátrai Tibor 1963-ban Gyakorlati spektroszkópia címen megjelent műve az évek folyamán – a szerző szándéka szerint – valóban a kísérleti spektroszkópiával foglalkozók kézikönyve lett. Az 1990-es, jelentősen átdolgozott kiadásban Csillag László megőrizte az eredeti mű ma is hasznos ismeretanyagát, kijavította néhány tévedést, továbbá kiegészítette az azóta eltelt negyedszázad számos fontos újdonságával: pl. a lézeres spektroszkópia elemeivel, az atomabszorpciós spektroszkópia és a reflexiós spektroszkópia alapjaival, a fénydetektálás és az optikai rácsok területén elért újabb eredményekkel. Mindenütt a kísérleti spektroszkópos eligazodásához szükséges alapismeretek szabatos összefoglalására törekedett. Erre utal a címváltozás, amit maga Mátrai Tibor javasolt.

Főbb publikációk

Összesen 3 könyv, és több, mint 30 idegen nyelvű cikk szerzője. Tudományos hivatkozásainak száma 2024. decemberében 810. A publikációk az mtmt-ben megtalálhatók.

Leginkább hivatkozott munkái:

Zolotko, AS; Kitaeva, VF; Kroo, N; Sobolev, NN; Csillag, L: The Effect of AN Optical-field ON The Nematic Phase of The Liquid-crystal Ocbp.
JETP LETTERS 32: 2 pp. 158-162. , 5 p. (1980)
Független idézők disszertáció és egyéb típusúak nélkül: 265

Jánossy, I; Csillag, L; Lloyd, AD: Temperature dependence of the optical Fréedericksz transition in dyed nematic liquid crystals.
PHYSICAL REVIEW A 44: 12 pp. 8410-8413. , 4 p. (1991)
Független idézők disszertáció és egyéb típusúak nélkül: 134

Mezei, P; Cserfalvi, T; Csillag, L: The spatial distribution of the temperatures and the emitted spectrum in the electrolyte cathode atmospheric glow discharge.
JOURNAL OF PHYSICS D-APPLIED PHYSICS 38 pp. 2804-2811. , 8 p. (2005)
Független idézők disszertáció és egyéb típusúak nélkül: 80

Csillag, L; Janossy, I; Kitaeva, VF; Kroo, N; Sobolev, NN: The Influence of The Finite Size of The Light Spot ON The Laser-induced Reorientation of Liquid-crystals.
MOLECULAR CRYSTALS AND LIQUID CRYSTALS LETTERS 84: 1-4 pp. 125-135. , 11 p. (1982)
Független idézők disszertáció és egyéb típusúak nélkül: 36

↑ ^a ^b Sólyom, Jenő. Fizika Magyarországon 1945 és 1959 között – A fizikai kutatás és egyetemi oktatás újjászervezése [2021]
↑ Csillag László (2013. 6). „Ötven éves az első magyar lézer”. Fizikai Szemle.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Jéki, László. KFKI (2001)
↑ Czitrovszky Aladár, Veres Miklós, Nagy Attila Tibor. „Lézerfejlesztések és alkalmazások a KFKI-ban és annak utódintézeteiben”. Fizikai szemle 2024 (9).
↑ ^a ^b Czitrovszky Aladár és mtársai. „Lézerfejlesztések és lézeralkalmazások a KFKI-ban, majd az SZFKI-ban”. Magyar Tudomány 2005 (12).
↑ ^a ^b ^c Wigner Fizikai kutatóközpont. (Hozzáférés: 2024. november 26.)

Kapcsolódó szócikkek

[:3-1] Sólyom, Jenő. Fizika Magyarországon 1945 és 1959 között – A fizikai kutatás és egyetemi oktatás újjászervezése [2021]

[2] Csillag László (2013. 6). „Ötven éves az első magyar lézer”. Fizikai Szemle.

[:0-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Jéki, László. KFKI (2001)

[4] Czitrovszky Aladár, Veres Miklós, Nagy Attila Tibor. „Lézerfejlesztések és alkalmazások a KFKI-ban és annak utódintézeteiben”. Fizikai szemle 2024 (9).

[:1-5] Czitrovszky Aladár és mtársai. „Lézerfejlesztések és lézeralkalmazások a KFKI-ban, majd az SZFKI-ban”. Magyar Tudomány 2005 (12).

[:2-6] Wigner Fizikai kutatóközpont. (Hozzáférés: 2024. november 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]