Csillag Károly
Csillag Károly | |
Született | Stern Károly 1862. május 12. Kishegyes |
Elhunyt | 1943. június 16. (81 évesen) Budapest XIV. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Braun Flóra (h. 1892–1943) |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (24. parcella, 8. sor, 38. sírhely) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csillag Károly, 1888-ig Stern Károly[1] (Kishegyes, 1862. május 12. – Budapest, 1943. június 16.)[2][3] ügyvéd, újságíró, költő, műfordító.
Élete
[szerkesztés]Stern Jakab kereskedő és Zilzer Mária fiaként született zsidó családban. Kilencéves korában elköltözött a szülői házból és a gimnáziumot Zomborban, Szabadkán és Szegeden végezte. Ezután a fővárosba került, ahol az egyévi önkéntességet leszolgálta és egyúttal 1881-től 1890-ig a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója volt. Időközben Bácska több városában joggyakorlaton volt. 1890-ben jogi doktor lett. Ekkor Szabadkára hívták szerkesztőnek. 1890 és 1891 között a Szabadkai Hírlap szerkesztője volt, majd 1896-ig a Bácskai Naplót szerkesztette. Ezt követően a Bácskai Hírlap és a Bácsmegyei Napló szerkesztőjeként dolgozott. 1906-ig Szabadkán, 1914-ig Zsablyán, majd Újvidéken folytatott ügyvédi gyakorlatot. A délvidék 1918. évi megszállása után Borsod vármegyébe költözött. Először Miskolcon, utóbb Edelényben folytatta ügyvédi hivatását. 1929–1930-ban Bódvaszilason, 1930–1933-ban ismét Edelényben dolgozott. Ekkor Budapestre költözött és az Országos Ügyvéd Egyesület otthonának lakója lett. Halálát aggkori végelgyengülés okozta.
Humoros és szatirikus cikkei 1878-tól a Bácska című lapban (Korzócikkek), a Zombor és Vidékében (melynek állandó munkatársa volt), a szabadkai Szabadságban és a Szabadkai Hírlapban jelentek meg. Alkalmi költeményeit a vidéki színpadokon is szavalták; így a Csiky Gergely halálára írtat (Színészek Közlönyében). 1890 tavaszán megteremtette a Bolond Istók című hetilapban Verbőczi Aladár alakját.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Braun Flóra volt, Braun Jakab kereskedő és Schossberger Rozália lánya, akivel 1892. október 16-án Szabadkán kötött házasságot.[4]
Gyermekei:
- Csillag Imre (Szabadka, 1893[5] – Szabadka, 1898)
- Csillag Veronika (Szabadka, 1898 – ?). Férje Mathis Tibor László mérnök (1923–1925 között).
- Csillag Erzsébet (Szabadka, 1900 – ?) rendelőintézeti főorvos, elektroterápiás és laboratóriumi szakorvos. Férje Scheffer László főorvos, egyetemi magántanár
- Csillag Pál (Szabadka, 1904 – ?) kereskedelmi magántisztviselő. Felesége Lusztig Ibolya Irén.
Művei
[szerkesztés]- Költemények. (Budapest, 1886)
- Verbőczi Aladár ügyvédjelölt különös jogesetei. I. kötet. Szabadka, 1891. (Jogászadomák)
- Sátán útja. Drámai Költemény. (Szabadka, 1898)
- A vörös május. Szociális színmű. (Szeged, 1906)
- Lillafüredi Werbőczy Barlang. (Edelény-Miskolc, 1931)
- Öröktüzek. Revíziós és irredenta költemények. (Edelény-Miskolc, 1933)
- Werbőczy Aladár a pécsi ügyvédkongresszuson (Budapest, 1938)
- Humoros tárcák
Fordításai
[szerkesztés]- Költemények. Morrls Rosenfeld; Ford. Miskolc 1. kötet: 1925; 2. kötet: 1929
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 274/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 9. oldal 32. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 722/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
- ↑ „Meghalt Csillag Károly dr.„ a Bácsmegyel újságírás megalapítója”, Az Újság, 1943. június 20. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szabadkai izraelita hitközség házassági akv. 16/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
- ↑ Csillag Imre születési bejegyzése a szabadkai izraelita hitközség születési akv. 56/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk
[szerkesztés]- Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 181. o. Online elérés
- Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8