Csigorin-védelem
- Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
A Csigorin-védelem sakkmegnyitás, a vezércsel ellen egy viszonylag ritkán játszott változat. Mihail Csigorin 19. századi orosz mesterről kapta a nevét. A következő lépésekkel kezdődik:
(Csigorinról egy másik fontos megnyitást is elneveztek, amelyet néha szintén Csigorin-védelem néven említenek: ez a Csigorin-változat, a spanyol megnyitásra adott egyik gyakori válasz.)
A Csigorin-védelem több klasszikus elvet is megszeg: sötét nem tartja meg a d5 gyalogot a centrumban, a c-gyalog blokkolt és sötétnek bástyát kell áldoznia huszárért. (Csigorin egyébként kevesebbre tartotta a bástyapárt, mint a legtöbb sakkmester és kedvelte a huszárokat.) Cserébe sötét gyors fejlődésre és a centrum kontrolljára kap lehetőséget.
Bár azóta mindkét fél számára születtek javítások, a Csigorint ma is játszhatónak tartják, a vezércsel elleni hatásos fegyvernek. Alekszandr Morozevics talán az egyetlen nagymester, aki rendszeresen játssza, bár az 1980-as években Vaszilij Szmiszlov is használta Garri Kaszparov ellen. Morozevics könyvet is írt a Csigorin-védelemről.[1]
A Csigorin-védelmet a Sakkmegnyitások Enciklopédiája a D07 kód alatt tartja nyilván.
Változatok
[szerkesztés]- A Janowski-változat
- 1.d4 d5 2.c4 Hc6 3.Hc3 dxc4 4.Hf3 amely után egy lehetséges folytatás: 4... Hf6 5.e4 Fg4 6.Fe3 e6 7.Fxc4 Fb4 amely gyakran előfordul a versenygyakorlatban.
Másik gyakori változat 3.Hc3 esetén: 3...Hf6 4.cxd5 Hxd5 5.e4 Hxc3 6.bxc3 e5 7.d5 Hb8 vagy 7.Hf3 exd4.
- A 3.Hf3-as változat
amelyben 3...Fg4 4.cxd5 Fxf3 következhet 5.gxf3 Vxd5 6.e3 vagy 5.dxc6 Fxc6 6.Hc3 folytatással.
- A csereváltozat
- 1.d4 d5 2.c4 Hc6 3.cxd5 Vxd5
- A Costa-elgondolás
- 1.d4 d5 2.c4 Hc6 3.cxd5 Vxd5 4.e3 e5 5.Hc3 Fb4 6.Fd2 Fxc3 7.Fxc3 exd4 8.He2 A 7. lépésben eltérés lehetséges a 7...bxc3 lépéssel, amely után sötét válasza 7...Hf6 vagy 7...Vd6 lehet. A változatban előfordult már a 4.Hf3 lépés is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alexander Morozevich & Vladimir Barskij, The Chigorin Defence According to Morozevich, 2007