Csernova

	Csernova (Černová)
	A csernovai római katolikus templom
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 15′ 20″49.091742°N 19.255686°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 15′ 20″49.091742°N 19.255686°E
	Csernova weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csernova témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csernova (szlovákul Černová) Rózsahegy nyugati településrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Fekvése

Rózsahegy északnyugati végét alkotja a Vág bal partján.

Története

Egykor önálló falu, melyet 1376-ban Nagy Lajos király oklevelében említenek először. A király ekkor adja a települést Rózsahegy városának, amelynek ettől kezdve tulajdonképpen egyik utcája lett. 1625-ben 9 házában 17 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1715-ben 32 adózó háztartása volt. 1720-ban 26 volt az adózók száma a településen. Az 1766. évi első népszámlálás során 268 lakosa volt. 1784-ben 77 házában 601-en laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNOVA. Tót falu Liptó Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Rozenbergátol 3/4. mértföldnyire, ’s ennek filiája, ámbár legelője a’ fejős marháknak igen hasznos, földgyének fele termő, mint hogy határjának fele síkos, és fája is elegendő, szálakkal, kézi munkával is kereshetnek pénzt; de mivel legelője vonó marháinak szoross, földgyének fele sovány, és határját a’ víz járja, a’ második Osztályba tétettetett.”^[1]

1825-ben már 860 lakost számláltak össze a településen. 1828-ban 107 háza és 880 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csernova, tót falu, Liptó vármegyében, 880 kath. lak. tulajdonképen Rozenbergnek egy utczáját teszi. F. u. a kamara.”^[2]

Csernova 1885 körül lett Rózsahegy része.^[3]

A csernovai tragédia

Bővebben: Csernovai tragédia

A község szülötte, a szlovák nemzeti mozgalom egyik alakja, Andrej Hlinka templom építését kezdeményezte a faluban a 20. század elején. Ennek felépülte után, 1907-ben a község lakói ragaszkodtak hozzá, hogy ő szentelje fel a templomot. Mivel azonban Hlinka korábban a katolikus egyházi vezetéssel konfliktusba keveredett, el volt tiltva a papi hivatástól. Ezért tüntetés robbant ki, melynek során a csendőrség a tömegbe lőtt. A tragédiának 15 halálos áldozata volt, később a falu 40 lakosát ítélték börtönbüntetésre. Az eseményre a temetőben emlékmű, a helyszínen pedig emléktábla emlékeztet.

Nevezetességei

Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római római katolikus temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban.

Híres emberek

Itt született Andrej Hlinka katolikus pap, a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetője. Szülőhelyét emléktábla jelöli.

További információk

Csernova Szlovákia térképén

Lásd még

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország helységnévtárai a KSH Könyvtárának honlapján. Csernova a helységnévtárakban 1882-ig önálló községként szerepel, 1888-tól viszont már Rózsahegy részeként.

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország helységnévtárai a KSH Könyvtárának honlapján. Csernova a helységnévtárakban 1882-ig önálló községként szerepel, 1888-tól viszont már Rózsahegy részeként.

[1]

[2]

[3]