Csernek vára

Csernek vára
Dvorac Cernik
Ország	Horvátország
Mai település	Csernek
Épült	14. század
Elhagyták	17. század (lebontották)
Állapota	várkastélyként újjáépítve
Építőanyaga	kő, tégla
Elhelyezkedése
Csernek vára Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 59″, k. h. 17° 22′ 48″45.283055555556, 17.38
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernek vára témájú médiaállományokat.

Csernek vára (horvátul: Dvorac Cernik), várkastély Horvátországban, az Újgradiskától északra fekvő Csernek községben.

Fekvése

Csernek központjának északi részén, egy park közepén áll.

Története

Csernek középkori vára 1372-ben tűnik fel először az oklevelekben. 1514-ben húsz környékbeli falu tartozott az uradalmához. 1536-ban a közeli várakkal együtt elfoglalta a török. A török uralom alatt a vár melletti település mezővárosként az újjászervezett uradalom központja és szandzsákszékhely lett. 1595-ben a Herberstein és Lenkovich vezette keresztény sereg átmenetileg már visszafoglalta a cserneki várat, de a térség csak 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. Kamarai birtok volt, majd 1707-től Petrás Miksa báró birtoka. A Petrás családtól Cserneket 1753-ban, nemes Markovich Márk vette meg, akinek István nevű fia a várat barokk várkastéllyá építtette át. 1798-tól tulajdonosai gyakran változtak.

A vár mai állapota

Csernek vára valószínűleg a 14. században épült, első említése 1372-ben történt. 1536-ban elfoglalta a török, majd megerősítette. A Cserneki szandzsák központja volt. A keresztény seregek a 17. század végén foglalták vissza. A középkori várat annak megakadályozására, hogy a török újra elfoglalja és megerősítse lerombolták. Helyén építették fel a 18. században a ma is látható barokk várkastélyt, melyet tulajdonosai többször átépítettek. Utolsó átépítése 1919-ben történt. A második világháború után az épületet magára hagyták és pusztulásnak indult. A honvédő háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, sőt a golyóütötte nyomok most is jól megfigyelhetők. Az épület egyemeletes, négyszög alaprajzú, belső udvarral, sarkain kerek tornyokkal. A déli főhomlokzatot reprezentatív barokk kapuzat díszíti. Az épület belülről nem látogatható. A kastélyt övező parkot a mai igényeknek megfelelően szabadidős térré alakították át.

Források

• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin. Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. száma (horvátul)