Cseremhovo (Irkutszki terület)

Cseremhovo (Черемхово)
Cseremhovo címere Cseremhovo zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Irkutszki terület
Járás	Cseremhovói
Irányítószám	665400
Körzethívószám	39 546
Népesség
Teljes népesség	53 958 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
Cseremhovo Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 09′, k. h. 103° 04′53.15, 103.06666666667
Cseremhovo Pozíció az Irkutszki terület térképén
Cseremhovo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseremhovo témájú médiaállományokat.

Cseremhovo (oroszul: Черемхово) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Cseremhovói járás székhelye. Bányaváros, a 20. században évtizedekig Szibéria második legjelentősebb szénbányászati központja volt.

Neve a folyónévből képzett szó; a folyó neve az orosz cserjomuha (jelentése: 'zelnicemeggy') szóból származik.

Lakossága: 52 647 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Elhelyezkedése

Az Irkutszki terület déli részén, Irkutszk területi székhelytől 130 km-re északnyugatra, az Irkutszk–cseremhovói-síkságon, a Cseremsanka partján helyezkedik el, kb. 20 km-re az Angara bal partjától. A transzszibériai vasútvonalon fekvő városnak három vasútállomása is van, és bekötőutakkal kapcsolódik a központtól néhány kilométerre vezető M-53 jelű „Bajkál” (Krasznojarszk–Irkutszk) autóúthoz.

Kb. 550 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Területe 114 km², a Keleti-Szaján előterében, Nyizsnyeugyinszk–Irkutszk között kb. 500 km hosszan elterülő Irkutszk- (Cseremhovói-) szénmedence része.

Éghajlata

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. A levegő évi középhőmérséklete: –1,4 °C. A januári középhőmérséklet –21,1 °C, a júliusi 17,9 °C. A csapadék mennyisége éves átlagban 406 mm. A fagymentes időszak átlagosan 105 napig tart; az első fagyos nap (átlag) szeptember 11., az utolsó május 28.

Története

A 18. század közepén kialakított, Szibérián át vezető útvonal egyik postaállomásaként keletkezett 1772-ben. Már akkoriban felfedezték az első kőszéntelepeket, a bányászat azonban csak a 19. század legvégén kezdődött, amikor a kiépült vasútvonalat el kellett látni szénnel. Cseremhovo vasútállomás 1898-ban épült. Az első bányát 1896-ban nyitották meg, majd sorra jelentek meg a kisebb bányák és körülöttük a bányásztelepülések. 1917 nyarán Cseremhovo az ideiglenes kormánytól városi rangot kapott.

A szovjet korszakban a bányákat központi irányítás alá vonták (1932-től a tröszt neve Vosztszibugol, Irkutszk központtal). Az 1920-as évek második felében épült a napjainkban is működő nagy hőerőmű (1932-ben adták át), és a bányákat központi elektromos hálózatra kapcsolták. A munkaerő az ún. „kuláktalanítási” kampány során otthonaikból kitelepítettek (szpec-pereszelenci, vagyis különleges áttelepülők) tömegeiből került ki. Amerikai tervek szerint, amerikai szakemberek részvételével 1934-ben új, nagy bányát nyitottak. A Kirovról elnevezett bánya minta vállalatnak számított és végleges lezárásáig, 1975-ig a szénmedence központi bányája volt. Az 1930-as években további kisebb bányákat nyitottak.

1945 után

A háború után a külfejtéseket kezdték fejleszteni, az 1960-as években hatalmas lépegető exkavátorokat is munkába állítottak. Felépült két dúsítóüzem. Cseremhovo körzete a kuznyecki szénmedence után Szibéria második legnagyobb széntermelő vidéke lett, és az Irkutszki terület legnagyobb ipari központja volt az 1970-es évek elejéig, amíg fel nem épültek a körzet új energetikai, vegyipari, fafeldolgozói, alumíniumipari óriásvállalatai és iparvárosai.

Cseremhovo továbbra is szolgáltatta a fűtőanyagot, de a nagy beruházások más városokban történtek. Közben csökkent a szén iránti kereslet, a készletek sok helyen kimerültek, mind több bányát zártak be. A városközpont a főtérrel, néhány széles sugárúttal, a központi hivatali épületekkel, panel lakóházakkal szépen kiépült, a bányák melletti városrészekben javarészt megmaradtak a régi faházak, a korszerűtlen utak, a felhagyott bányászat nyomai.

A szénbányászat mellett a szovjet korszakban az ipar más ágazatai is fejlődtek. A Sztavropolból 1941-ben evakuált, Karl Marxról elnevezett gyárból a háború után a város legnagyobb gépipari vállalata lett. Rádiókészülékek gyára, festékgyár, könnyűipari, építőipari, élelmiszeripari vállalatok alakultak.

A 21. században

Cseremhovo északnyugat–délkeleti irányban 12–14 km hosszan húzódik a vasútvonal mellett. Kilenc településből áll, melyek egykori üzemek, bányák, külfejtések körül önállóan alakultak ki. Körzetében és a város határain belül is felhagyott külfejtések maradványai láthatók.

A szénbányászat válsága, ami már a Szovjetunió felbomlása előtt elkezdődött, később tovább mélyült. A 2010-es évek elején Cseremhovo környékén már csak egy nagyobb körzetben folytatódott a kitermelés. A város négy dúsítóüzeme közül csak a legnagyobb, az 1979-ben átadott kaszjanovi üzem működött. 2014-ben kilátásba helyezték a veszteséget „termelő” dúsító esetleges bezárását.

A Marxról elnevezett nagy gépgyár 1998-ban részvénytársasággá alakult, mely 2004-ben csődbe ment. A gyár egy részével új céget alapítottak (MasZavod), ahol elektromos szivattyúkat gyártanak az olajipar és az aranybányászat számára. Számos más vállalat is csődbe jutott, köztük a rádiókészülékek gyára, a bútorgyár, a zokni- és harisnyagyár és mások.

Az új kezdeményezések közül reménytkeltőnek nevezték 2015-ben a Plenoplex-Szibir cég előkészületeit hőszigetelőlapok gyártásának beindítására.

Források

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6 
• Cseremhovo (orosz nyelven). Irkipedia.ru. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
• Cseremhovo. Perszpektyivi razvityija (orosz nyelven). Irkipedia.ru. [2017. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
• Cseremhovszkij Maszavod (orosz nyelven). Irkipedia.ru. [2016. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)

További információk

• Памятник раскулаченным крестьянам в городе Черемхово (история создания) (Г.К. Кириллова)
• Черемховский район. История раскулачивания