Cserépy Árpád
| Cserépy Árpád | |
 | |
| Született | 1859. április 24.[1] Sátoraljaújhely |
| Elhunyt | 1907. augusztus 30. (48 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1876–1877) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépy Árpád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cserépy Árpád, teljes nevén: Cserépy Károly György Árpád (Sátoraljaújhely, 1859. április 24.[2][3] – Budapest, 1907. augusztus 30.) magyar festő, grafikus, illusztrátor.[4]
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában végezte el 1876–1877 között.[4][5] Eleinte a Vasárnapi Újság munkatársaként illusztrációval foglalkozott. 1882–1894 között a Műcsarnok kiállításain táj- és életképekkel szerepelt. 1883-tól rajzolt karikatúrákat. 1883–1902 között a Bolond Istókban publikált. 1886–1903 között az Urambátyámban jelentek meg rajzai. 1886–1898 között a Magyar Figaró karikaturistája volt. 1886–1892 között Pécsen a Veréb Jankó foglalkoztatta. 1887-ben az Üstökös című lapban jelentek meg rajzai. 1888–1889 között a Caviár-ban rajzolt karikatúrákat. 1889-ben a Pikáns Naptár mutatta be műveit. 1890-ben a Kamukéróban jelentek meg rajzai. 1891-ben a Pokrócz Ádám Lapja publikálta képeit. 1892–1907 között a Kakas Márton illusztrátora volt. 1894–1901 között a Borsszem Jankó című lap karikaturistája volt. 1901–1902 között a Magyar Bors című lapnak publikált.
Kezdetben Jankó János kidolgozott stílusához hasonlóan rajzolt, néhány év múlva munkái lazábbak, oldottabbak lettek. 30 év alatt szinte minden fontosabb vicclap közölte munkáit. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Cserépy Károly honvéd főtiszt (1831–1902)[6][7] és Balogh Karolina voltak. Felesége, Delinger Jozefa volt.[8]
Festményei
[szerkesztés]- Patak partján (1881)
- Konyhai jelenet (1887)
- Mulatozó magyarok (1891)
- Évődés (1892)
- Kertben játszó gyerekek (1897)
- Ivóban (1901)
- Átkelés a patakon (1901)
- A titkos randevú (1901)
- Oda az ebéd! (1907)
- A hazatérés öröme
- Parkban
- A torkos inas
- A kútnál
- Ebéd
- Cigányprímás
- Erdei malom
- Drótostót
- Incselkedés
- Mocsaras táj halászokkal
- Idill
- Pásztortűz
- Balett
- Kandalló előtt
- Mosónő
- A gémeskútnál
- Falusi ház
- Tűznél
- Üzlet
- Akasztófa állítás
- Váratlan vendég
- Az orvosnál
- Karikatúra
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. július 29.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- ↑ Sátoraljaújhelyi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 19/1859. folyószám. Familysearch.org
- ↑ a b Kieselbach.hu
- ↑ A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig. [2022. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2518/1907. folyószám alatt.
- ↑ Budapest aukció
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://magyarkarikatura.files.wordpress.com/2016/08/karikatura.pdf
További információk
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.