Csepel-Királyerdő
Csepel-Királyerdő | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest XXI. kerülete |
Kerület | Budapest XXI. kerülete |
Alapítás ideje | 1930-as évek |
Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
Korábbi rangja | Csepel város része |
Népesség | |
Teljes népesség | 15 917 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 05′ 31″47.403889°N 19.091944°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 05′ 31″47.403889°N 19.091944°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepel-Királyerdő témájú médiaállományokat. |
Csepel-Királyerdő (2012 végéig Királyerdő) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten, a főváros déli közigazgatási határán.
Fekvése
[szerkesztés]Határai a Szebeni utca a Szent István úttól, Kolozsvári utca, Határ út, Ráckevei-Duna, Királyerdő út, Tihanyi utca, Szentmiklósi út, Völgy utca, Erdőalja út, Szent István út a Szebeni utcáig.
Felszíne a környezeténél magasabb. (115 – 130 méter)[2] A futóhomok miatt a szomszédos épületek egyes helyeken különböző magasságban helyezkednek el.
Csepel-Királyerdő utcahálózata rendkívül bonyolult és kaotikus. Ennek okai földtörténeti és történelmi eredete egyaránt visszavezethetőek.[3]
Története
[szerkesztés]Az 1930-as években a Magyar-Holland Bank kezdte meg a terület felparcellázását az egykori királyi erdőbirtokon, amire a városrész neve utal.
Csepel kerület két természetvédelmi területe is itt található, a Kis-Duna öböl és a Tamariska-domb. Több Vörös könyves és pannon endemikus faj is megtalálható itt. A politikai érdekek miatt egy részét az utóbbi években felparcellázták, és főként önkormányzati tisztviselőknek adták el.[forrás?]
Királyerdőt 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Királyerdő névre keresztelte át.[4]
Sport
[szerkesztés]Itt épült fel 1919-ben a Csepeli Strandfürdő. A Csepel SC kajak-kenu szakosztálya is a Kis-Duna partján található, ahol többek között Kolonics György, Kőbán Rita, vagy Horváth Csaba olimpiai bajnok kajak-kenusok is edzettek.
Az úgynevezett „Posztó-pálya” a Királyerdő határán fekszik, a lepusztult sportpályát pár éve rehabilitálták, most ifjúsági futballcsapat működik itt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Letúrva, lebombázva, beépítve / Hol van a Csepel-sziget legmagasabb pontja? (Duna Szigetek blog, 2023.06.29.)
- ↑ A Királyerdő egykor és ma | Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület. www.cshve.hu. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 676. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 45. o. ISBN 963 9469 06 8