Cselling
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A csellingről készült illusztráció
| ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft[1] | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Notholaena marantae (L.) R.Br. 1810[2] | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cselling témájú médiaállományokat és Cselling témájú kategóriát. |
A cselling (Notholaena marantae) ritka páfrányfaj, mely feltételezések szerint a kainozoikumi eljegesedés előtti harmadidőszak flórájának egy a mai napig fennmaradt maradványfaja. Magyarországon fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 250 000 Ft, s az országban egyedül a Badacsony melletti Szent György-hegyen fordul elő.
Előfordulása
[szerkesztés]Eurázsiában a melegebb területeken a Himalájától egészen a Pireneusokig, Afrikában Etiópiában elterjedt növényfaj, mely széles elterjedési területe ellenére ritka. Európában leginkább a Mediterráneumban, északabbra csupán néhány foltban fordul elő, mint például Magyarországon a Szent György-hegyen, vagy Horvátországban a Tarcal-hegységben (Fruška Gora).
A Szent György-hegyi populációra 1901-ben bukkant Julius Baumgartner (1870–1955) osztrák mohakutató, de ekkor még nem ismerte fel ennek jelentőségét, mert abban a tudatban volt, hogy a magyarországi flóra avatott kutatói ismerik itteni előfordulását, így nem is publikálta adatát. Több mint tíz évvel ezt követően, 1912-ben említette meg jeles botanikusunknak, Degen Árpádnak egy közös botanikai kirándulás során, aki még az évben felkereste és megtalálta a csellingeket a Szent György-hegyen.[4]
Jellemzése
[szerkesztés]Levelei arasznyi hosszúságúak, világosbarna fonákuk sűrűn pikkelyszőrös. Spórái a levelek fonákán képződnek. Megfigyelhető, hogy szárazságok idején levelei összepöndörödnek és barnára színeződnek, kellő mennyiségű csapadék esetén (általában a tavaszi és őszi esők idején) viszont bőrneműek és élénkzöld színűek; ez a „viselkedés” az úgynevezett poikilohidrikus vízháztartásnak köszönhető, azaz a növény sejtjei a száraz időszakokban elveszített víztartalmukat ismét képesek felvenni az esős időszak beköszöntével. Míg a mohák körében elterjedt ez a jelenség, addig a magasabb rendű növényeknél nagyon ritka; a magyar flórában a csellingen kívül a pikkelypáfrány (Ceterach officinarum) rendelkezik még ilyen vízháztartással.
Élőhelye
[szerkesztés]Csak a száraz, meleg mikroklímájú helyeken, kizárólag bazalton vagy szerpentiniten létrejött, vékony talajréteggel jellemezhető sziklagyepekben él.
Rendszertani helye
[szerkesztés]Egyes rendszerezők újabban a Paraceterach növénynemzetségbe sorolják, ebben az esetben a tudományos neve Paraceterach marantae (L.) R.M.Tryon,[5] míg mások a Paragymnopteris növénynemzetségbe Paragymnopteris marantae (L.) K.H.Shing tudományos néven.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
- ↑ Zipcodezoo: Notholaena marantae[halott link]
- ↑ Degen Árpád: A Notholaena Marantae (L.) R. Br. felfedezése a Balaton mellékén. Botanikai közlemények, XIX. évf. 1–6. sz. (1921) 105–109. o. ISSN 0006-8144 Hozzáférés: 2014. szeptember 21. (PDF)
- ↑ A(z) „Paraceterach marantae (L.) R.M.Tryon” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
- ↑ A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
Források
[szerkesztés]- Molnár V. Attila: Magyarország növényritkaságai: Cselling. molnar-v-attila.blogspot.hu (Molnár V. Attila botanikus blogja) (2014. március 6.) (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.) (HTML)
- ifj. Vasuta Gábor: Télálló növények. veol.hu (a Veszprém megyei „Napló” című napilap online változata). Veszprém: Pannon Lapok Társasága Kiadó Kft. (2013. január 14.) (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)[halott link]
- Adatbázis – Védett fajok: Cselling – Notholaena marantae. greenfo.hu (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.) (PHP) arch
