Cselekvő Iskola

Cselekvő Iskola (1929-1944) a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának megnevezése a pedagógiai szaknyelvben.

Pedagógiai módszere

Igazgatója Szenes Adolf (1929–1932), majd Kratofil Dezső volt (1933–1944). Tanárai a reformpedagógia új törekvéseit (tanulói aktivitás, öntevékenység és csoportmunka, élményszerűség) ültették át a gyakorlatba az adott iskola-típus („modelliskola”) sajátos célkitűzéseinek és az adott korszak pedagógiai realitásainak figyelembevételével. A tanulói öntevékenységen és a csoportmunkán alapuló munkáltató módszer (a „kutatómódszer”) mellett a közlésen alapuló demonstratív és a kérdve kifejtő („heurisztikus”) metódust is alkalmazták. A Cselekvő Iskolában az órán a tanár munkájának meghatározott fázisai:

1. beszámoló a felvetett problémáról,
2. a probléma megfejtése,
3. a megoldás eredményeinek bírálata,
4. a következő óra anyagának kitűzése.

Ragaszkodtak a rendszeres munkához, a logikus órafelépítéshez (számonkérés, ráhangolás, célkitűzés, tárgyalás, összefoglalás). Az iskola pedagógusai szerencsés kézzel ötvözték a hagyományos pedagógia értékeit a reformpedagógia „mérsékeltebb” irányzatainak törekvéseivel. Munkájuk eredményeit A Cselekvés Iskolája című folyóiratban tették közzé.

Források

Pukánszky Béla: Cselekvő Iskola című szócikk lásd Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest, 1997. 252. p. ISBN 963 8146 45 1
Cselekvő Iskola (1929-1944)^{[halott link]}

További információk

Simon Gy.: A szegedi Cselekvés Iskolája. in: A munkára nevelés hazai történetéből. Bp. 1965. 481-534.;
Simon Gy.: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Bp. 1979.;
Nagy S.: Mába nyúló történelem: a harmincas évek pedagógiai irányai. Bp. 1988.

Kapcsolódó szócikkek