Cseh kiejtés

A cseh nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az [ɪ], [iː], [uː] hangok lejegyzésében van.

A magánhangzók

A cseh magánhangzók a következők:

	elöl képzett (ajakkerekítés nélküli)		középen képzett		hátul képzett
	rövid	hosszú	rövid	hosszú	rövid	hosszú
zárt		[iː]			[u]	[uː]
majdnem zárt	[ɪ]
félzárt					[o]	[oː]
félnyílt	[ɛ]	[ɛː]
nyílt			[a]	[aː]
kettőshangzók	([au̯]), ([ɛu̯]), [ou̯]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Mássalhangzók

A cseh mássalhangzók a következők:

		Bilabiális	Alveoláris	Posztalveoláris	Palatális	Veláris	Glottális
Nazális		[m]	[n]		[ɲ]
Plozíva	zöngétlen	[p]	[t]		[c]	[k]
Plozíva	zöngés	[b]	[d]		[ɟ]	([ɡ])
Affrikáta	zöngétlen		[t͡s]	[t͡ʃ]
Affrikáta	zöngés		([d͡z])	([d͡ʒ])
Frikatíva	zöngétlen	([f])	[s]	[ʃ]		[x]
Frikatíva	zöngés	[v]	[z]	[ʒ]			[ɦ]
Pergőhang	egyszerű		[r]
Pergőhang	frikatíva		[r̝]
Approximáns			[l]		[j]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Az egyes betűk kiejtése

A cseh nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.

Betű (kapcsolat)	Név	Helyzet	Kiejtés	Példák
A a	á		[a]	gramatika [ˈɡramaˌtɪka]
Á á	dlouhé á		[aː]	krátké [ˈkraːtkɛː]
au^[1]			[au̯]	auto [ˈau̯to]
B b	bé	szó végén	[p]	zub [zup]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[p]	obchod [ˈopxot]
		máskor	[b]	ryba [ˈrɪba]
C c	cé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[d͡z]	Špicberky [ˈʃpɪd͡zbɛrkɪ]
C c	cé	máskor	[t͡s]	cena [ˈt͡sɛna]
Č č	čé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[d͡ʒ]	léčba [ˈlɛːd͡ʒba]
Č č	čé	máskor	[t͡ʃ]	článek [ˈt͡ʃlaːnɛk]
D d	dé	szó végén	[t]	led [lɛt]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[t]	hádka [ˈɦaːtka]
		ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban	[ɟ]	dědeček [ˈɟɛdɛˌt͡ʃɛk]
		ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban	[d]	diktatura [ˈdɪktaˌtura]
		máskor	[d]	týden [ˈtiːdɛn]
Ď ď	ďé	szó végén	[c]	šeď [ʃɛc]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[c]	buďto [ˈbucto]
		máskor	[ɟ]	obchoďák [ˈopxoˌɟaːk]
dz^[1]		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[t͡s]	předzpěv [ˈpr̝̊ɛt͡spjɛf]
dz^[1]		máskor	[d͡z]	dzinkati [ˈd͡zɪŋkaˌcɪ]
dž^[1]		szó végén	[t͡ʃ]	bridž [brɪt͡ʃ]
dž^[1]		máskor	[d͡ʒ]	džús [d͡ʒuːs]
E e	é		[ɛ]	den [dɛn]
É é	dlouhé é		[ɛː]	léto [ˈlɛːto]
Ě ě^[2]	ije vagy é s háčkem	d, n, t után	[ɛ]^[3]	někdo [ˈɲɛɡdo]
		b, f, p, v után	[jɛ]	pět [pjɛt]
		m után	[ɲɛ]	náměští [ˈnaːmɲɛˌʃciː]
eu^[1]			[ɛu̯]	Europa [ˈɛu̯roˌpa]
F f^[1]	ef	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[v]	afghánsky [ˈafɡaːnˌskɪ]
F f^[1]	ef	máskor	[f]	fáček [ˈfaːt͡ʃɛk]
G g^[1]	gé	szó végén	[k]	biolog [ˈbɪ.oˌlok]
G g^[1]	gé	máskor	[ɡ]	algebra [ˈalɡɛbˌra]
H h	há	szó végén	[x]	vrh [vr̩x]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[x]	knihtisk [ˈkɲɪxtɪsk]
		máskor	[ɦ]	oliheň [ˈolɪˌɦɛɲ]
Ch ch	chá	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ɦ] / [ɣ]^[4]	abych byl [ˈabɪɦˌbɪl] / [ˈabɪɣˌbɪl]
Ch ch	chá	máskor	[x]	dech [dɛx]
I i^[5]	í vagy měkké í	magánhangzó előtt	[ɪj]^[3]^[6]	historie [ˈɦɪstoˌrɪjɛ]
I i^[5]	í vagy měkké í	máskor	[ɪ]^[3]	čeština [ˈt͡ʃɛʃcɪˌna]
Í í^[5]	dlouhé í vagy dlouhé měkké í		[iː]^[3]	blízko [ˈbliːsko]
J j	jé	szó elején mássalhangzó előtt	—	jmenovat [ˈmɛnoˌvat]
J j	jé	máskor	[j]	děj [ɟɛj]
K k	ká	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ɡ]	někdy [ˈɲɛɡdɪ]
K k	ká	máskor	[k]	která [ˈktɛraː]
L l	el	magánhangzót nem tartalmazó szótagban	[l̩]	plný [ˈpl̩niː]
L l	el	máskor	[l]	guláš [ˈɡulaːʃ]
M m	em	f, v, w előtt	[ɱ]	symfonik [ˈsɪɱfoˌnɪk]
		a sedm és osm szavakban	[m̩] / [um]^[7]	sedm [ˈsɛdm̩] / [ˈsɛdum] osm [ˈosm̩] / [ˈosum]
		máskor	[m]	změna [ˈzmɲɛna]
N n	en	f, v előtt	[ɱ]	brnkat [ˈbr̩ŋkat]
		k, g, q előtt	[ŋ]	konerence [ˈkoɱfɛˌrɛnt͡sɛ]
		ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban	[ɲ]	parník [ˈparɲiːk]
		ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban	[n]	vulkanit [ˈvulkaˌnɪt]
		máskor	[n]	písmeno [ˈpiːsmɛˌno]
Ň ň	eň		[ɲ]	oheň [ˈoɦɛɲ]
O o	ó		[o]	jako [ˈjako]
Ó ó^[1]	dlouhé ó		[oː]	móda [ˈmoːda]
ou^[8]			[ou̯]	dlouhý [ˈdlou̯ɦiː]
P p	pé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[b]	krepdešín [ˈkrɛbdɛˌʃiːn]
P p	pé	máskor	[p]	písmeno [ˈpiːsmɛˌno]
Q q^[9]	kvé		[k] / [kv]^[10]	tequila [ˈtɛkɪˌla] sequel [ˈsɛkvɛl]
R r	er	magánhangzót nem tartalmazó szótagban	[r̩]	srdce [ˈsr̩t.t͡sɛ]
R r	er	máskor	[r]	originál [ˈorɪˌɡɪnaːl]
Ř ř	řé	szó végén	[r̝̊]	duchař [ˈduxar̝̊]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť mellett	[r̝̊]	třpyt [tr̝̊pɪt] kříž [kr̝̊iːʃ]
		máskor	[r̝]	čeřen [ˈt͡ʃɛr̝ɛn]
S s	es	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[z]	prosba [ˈprozba]
		néhány idegen eredetű szóban	[z]	feminismus [ˈfɛmiˌnɪzmus]
		máskor	[s]	prosím [ˈprosiːm]
sh		a történelmi Csehország (Bohémia) területén	[sx]	shoda [ˈsxoda]
sh		Morvaország területén	[zɦ]	shoda [ˈzɦoda]
Š š	eš	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ʒ]	váš den [ˈvaːʒˌdɛn]
Š š	eš	máskor	[ʃ]	déšť [dɛːʃc]
T t	té	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[d]	rentgen [ˈrɛndɡɛn]
T t	té	máskor	[t]	tvrdý [ˈtvr̩diː]
Ť ť	ťé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ɟ]	ať brzy [ˈaɟˌbr̩zɪ]
Ť ť	ťé	máskor	[c]	křišťál [ˈkr̝̊ɪʃcaːl]
U u	ú		[u]	klučit [ˈklut͡ʃɪt]
Ú ú^[11]	dlouhé ú		[uː]	túje [ˈtuːjɛ]
Ů ů^[12]	ů s kroužkem		[uː]	hnůj [ɦnuːj]
V v	vé vagy jednoduché vé	szó végén	[f]	chlév [xlɛːf]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[f]	borůvka [ˈboruːfˌka]
		máskor	[v]	obleva [ˈoblɛˌva]
W w^[13]	dvojité vé		[v] / [u̯]^[14]	wolfram [ˈvolfram] bowling [ˈbou̯lɪŋk]
X x^[1]	iks	szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt	[gz]	exemplář [ˈɛgzɛmˌplaːr̝̊]
X x^[1]	iks	máskor	[ks]	bisexuál [ˈbɪsɛkˌsu.aːl]
Y y^[15]	ý vagy ypsilon vagy krátké tvrdé í		[ɪ]^[16]	blyštět [ˈblɪʃcɛt]
Ý ý^[15]	dlouhé ý vagy dlouhé ypsilon vagy dlouhé tvrdé í		[iː]^[16]	arkýř [ˈarkiːr̝̊]
Z z	zet	szó végén	[s]	kněz [kɲɛs]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[s]	rozpad [ˈrospat]
		máskor	[z]	fazolka [ˈfazolˌka]
Ž ž	žet	szó végén	[ʃ]	kéž [kɛːʃ]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[ʃ]	jakožto [ˈjakoʃˌto]
		máskor	[ʒ]	hýždě [ˈhiːʒɟɛ]

Megjegyzések

A dz és dž betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő, ezért nem részei az ábécének, és ezért nincs nevük sem. A kettőshangzók sem részei az ábécének.
A ď, ň, ť betűk után nem állhat ě, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, n, t + ě, i, í kapcsolatokat használnak.
Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre [ɪ] és [iː], azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, n, t betűket, így kiejtésük [ɟ], [ɲ], [c] lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, ř, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl. pil [pɪl] – ivott, pyl [pɪl] – hímpor; míti [ˈmiːtɪ] – bírni, birtokolni, mýti [ˈmiːtɪ] – mosni). Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo [ˈkɪlo].
Az ou az egyetlen eredeti cseh kettőshangzó. Az au és eu is megtalálható a nyelvben, de csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
Az ř kiejtését a külföldiek gyakran egyszerűen [r͡ʒ]-vel helyettesítik, ez azonban nem javasolt, hiszen a csehben is van rž kapcsolat, egyes esetekben ez zavart is okozhat: řát [r̝aːt] (rend) – ržát [r͡ʒaːt] (nyerít).
Ha két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor nem ejtjük hosszan őket: měkký[mɲɛkiː]. Ez alól kivétel, ha a kettőzésnek értelemmegkülönböztető szerepe van: nejjasnější [ˈnɛjːasˌɲɛjʃiː] (a legtisztább) – nejasnější [ˈnɛjasˌɲɛjʃiː] (homályosabb).
Mássalhangzó-torlódásokban gyakran kiejtenek egy homályos hangot az összetorlódott mássalhangzók között, ezzel könnyítve az ejtést: lpět [lə̯̆ˈpjɛt].
A torokzár nem önálló fonéma a cseh nyelvben de megjelenhet olyankor, amikor például hangsúlyozni akarjuk a szótaghatárt összetett szavakban: používat [ˈpoʔuʒiːˌvat], trojúhelník [ˈtrojʔuːˌɦɛlɲiːk].
A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: leckdo [ˈlɛd͡zɡdo]; příjezd [ˈpr̝̊iːjɛst].
A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő cseh hangokkal ejtik: café [ˈkafɛː]; briefing [ˈbriːfɪŋk]; copyright [ˈkopɪˌrajt]; know-how [ˈnou̯ˌɦau̯].

A hangsúly

A cseh szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: nejkrásnější [ˈnɛjkraːsˌɲɛjʃiː]. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: nejzelenější [ˈnɛjzɛlɛˌɲɛjʃiː].

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így azzal egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy [ˈdopraˌɦɪ].

Nyelvjárási különbségek

Három nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg a cseh nyelvben, ezek a bohémiai cseh, a morva cseh és a legkisebb a lach nyelvjárás. Ez utóbbi már átmenet a cseh és a sziléziai nyelv között. A nyelvjárások hangtani eltérései általában írásban is megjelennek, így ezek könnyen elismerhetők és így egyszerűen kiejthetők.

A bohémiai és a morva csehre is jellemző, hogy é helyett í/ý-t használnak: létat → lítat, de a morva csehben ez a jelenség megvan fordítva is: ryba → reba.
A bohémiai cseh a hosszú í/ý-k helyén egy saját kettőshangzót, egy [ɛɪ̯]-t mond, amit írásban általában ej-jel elölnek: mlín [mliːn] → mlejn [mlɛɪ̯n]. Ezen a nyelvterületen az o-val kezdődő szavakat [vo]-val ejtik: oči [ˈvot͡ʃɪ].
A morva csehben a rövid i kiejtése [i], mint a magyar nyelvben is. Az u helyett itt o, az ou helyett pedig ó található: ruka → roka, mouka → móka.
A lach nyelvjárásban megkülönböztetik a kemény és a lágy l-et, ez utóbbit l-lel, míg a kemény változatát ł-lel írják (kiejtése [w], mint a lengyelben). A helyesírásban gyakran w-t használnak a v betű helyett. Itt sokkal kevesebb a hosszú magánhangzó, általában a hosszú hang rövid változatával helyettesítik ezeket: nosových → nosowych.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Csak idegen eredetű és hangutánzó szavakban fordulhat elő.
↑ Csak b, d, f, m, n, p, t, v után állhat.
↑ ^a ^b ^c ^d Az előtte álló d, n, t mássalhangzót meglágyítja.
↑ Beszélőtől függően mindkét alak előfordul.
↑ ^a ^b Csak b, c, č, d, f, j, l, m, n, p, ř, s, š, t, v, z, ž után állhat.
↑ Nem alkot kettőshangzót!
↑ Eredetileg szótagképző [m̩]-mel ejtették ezeket a szavakat, azonban újabban terjed az [um]-os ejtésmód.
↑ Nem állhat szó elején. Ragozás közben általában ú-val vagy ů-val váltakozik.
↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
↑ Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kv]-vel ejtik.
↑ Általában csak első szótagban található szláv eredetű szavakban. Idegen eredetű, valamint hangutánzó szavakban bármelyik szótagban állhat.
↑ Nem állhat szó elején. Utolsó szótagban azt is jelzi, hogy az ú betű ragozás közben o-ra változik.
↑ Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
↑ Általában [v]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
↑ ^a ^b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
↑ ^a ^b Nem lágyítja az előtte álló d, n, t-t.

Források

Sipos István – Bena Laopold: Cseh nyelvkönyv: Tanfolyamok és magántanulók számára. (magyarul) 4. kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó. 1967. 5–9. o. = Tanuljunk nyelveket!, Hozzáférés: 2019. augusztus 18.
Šárka Šimáčková – Václav Jonáš Podlipský – Kateřina Chládková: Czech spoken in Bohemia and Moravia. journals.cambridge.org. (angolul) Cambridge: Cambridge University Press (2012) 225–232. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 18.) (PDF) doi

[idegen-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Csak idegen eredetű és hangutánzó szavakban fordulhat elő.

[2] Csak b, d, f, m, n, p, t, v után állhat.

[lagyit-3] Az előtte álló d, n, t mássalhangzót meglágyítja.

[4] Beszélőtől függően mindkét alak előfordul.

[i-5] Csak b, c, č, d, f, j, l, m, n, p, ř, s, š, t, v, z, ž után állhat.

[6] Nem alkot kettőshangzót!

[7] Eredetileg szótagképző [m̩]-mel ejtették ezeket a szavakat, azonban újabban terjed az [um]-os ejtésmód.

[8] Nem állhat szó elején. Ragozás közben általában ú-val vagy ů-val váltakozik.

[9] Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.

[10] Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kv]-vel ejtik.

[11] Általában csak első szótagban található szláv eredetű szavakban. Idegen eredetű, valamint hangutánzó szavakban bármelyik szótagban állhat.

[12] Nem állhat szó elején. Utolsó szótagban azt is jelzi, hogy az ú betű ragozás közben o-ra változik.

[13] Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.

[14] Általában [v]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.

[y-15] Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.

[nemlagyit-16] Nem lágyítja az előtte álló d, n, t-t.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]