Ugrás a tartalomhoz

Cseh Kálmán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseh Kálmán
Született1892. november 11.
Budapest
Meghalt1986. március 14. (93 évesen)
Budapest
SírhelyÚj köztemető
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Fegyvernemtüzérség
Szolgálati ideje1914.11.01.-1943.03.01.
Rendfokozataalezredes
Egységecs. és kir. 35. tábori tüzérezred
Csatáielső világháború, második világháború
Civilbenolimpikon, lovaglótanár, kocsis, pereces, földműves

Vitéz nemes szentkatolnai Cseh Kálmán (Budapest, 1892. november 28. – Budapest, 1986. március 14.) magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. A tanácsköztársaság idején ő volt az a zászlóaljparancsnok, aki legtovább harcolt a Vörös Hadsereg kötelékében.

Az 1928-as amszterdami olimpián a háromnapos lovastusa versenyben (military) indult és a csapatküzdelmekben Adda Alfréddal és Binder Ottóval 1845,18 pontos teljesítménnyel a 11. helyen végeztek. Díjugratásban a csapattal Malanotti Lajos és Kánia Antal mellett a 13. helyen végeztek. Egyéniben Béni nevű lován 32 (1:56,0) hibapontos teljesítménnyel 43. lett.

Élete

[szerkesztés]

Tüzértiszt volt, katonai szolgálatát 1914. október 1-jén kezdte a cs. és kir. 35. tábori tüzérezredben. 1919-ben a Tanácsköztársaságot fegyverrel a kézben védte Sopronban és Erdélyben. Az ő parancsnoksága alatt lévő zászlóalj tette le utoljára a fegyvert. A háború után Romániából kiutasították. Katonai szolgálata nem ért véget szolgált a nemzeti hadseregben, mint lovas tüzér, páncélelhárító, lovas és lovaglótanár tiszti beosztásokban. Lovas tanítója Ivanenkó Dimitrij kapitány volt. 1925-ben díjugratásban magyar bajnokságot nyert.[1] Európa hírű lovas és kiképző volt, aki maga és tanítványai révén több száz díjat nyert.[2]

Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon Amszterdamban századosi rendfokozattal szerepelt. A háromnapos versenyben a csapattal (Adda Alfréd, Binder Ottó és ő 1845,18) a 11. helyen végeztek. A háromnapos lovastusa egyéni küzdelmeit Bene nevű lován feladta. A tereplovaglásban bukott, de tovább lovagolt. Agyrázkódással kórházba vitték, de még így is lovagolt másnap a díjugratásban. Az egyik ugrását a zsűri gázolásnak minősítette és kizárták a további versenyből. Díjugratásban a csapattal (Malanotti Lajos, Kánia Antal és ő 64/32/) a 13. helyen végeztek.[3] Egyéniben Béni nevű lován 32 (1:56,0) hibapontos teljesítménnyel a 43. helyen végzett. Béni nevű lova korábban az első világháborúban szolgált, mint tüzérhámos.[m 1][4]

1939-ben léptették elő alezredesnek később a szovjet frontra került. Davidovkában ő volt a munkaszolgálatosokat őrző tábor parancsnoka és ebben a táborban volt munkaszolgálatos Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó.[5][6] Egyes források szerint részt vett az olimpiai bajnok kínzásában,[7] amit később a bíróságon ő maga sem tagadott.[8] 1943 márciusában nyugállományba helyezték. A háború végén 1944-45-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A nyilasok elfogták és nyugatra hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult és hazatért Magyarországra. A második világháború után kérte visszavételét a hadseregbe, de elutasították. Ezután egy ideig kenyérgyári kocsisként, perecesként dolgozott, majd 1949-től földműves lett. 1986. március 14-én hunyt el. Az Új Köztemetőben (12/07-01-39) nyugszik.[9][10]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A tüzérhámos fogatolt ló, amit nagy súlyú ágyúk és lövegek vontatására négyes és hatos fogatolásban alkalmaztak, még a második világháborúban is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Sportvezetők és bajnokok. dijugratoszakag.hu. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  2. ↑ Győr Béla 2017 26. o
  3. ↑ Lévai György-Ivanics Tibor: Az újkori olimpiák története 2. rész: 1920-1936. books.google.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. ↑ Győr Béla 2017 25. o
  5. ↑ Berei Dániel: Megkínzott és meggyilkolt olimpiai bajnokunk. szeretlekmagyarorszag.hu, 2013. november 14. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  6. ↑ Ungváry Krisztián: A munkaszolgálat embertelen, de túlzó mozgó vesztőhelynek nevezni. index.hu, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  7. ↑ Történelmi Őrületek (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
  8. ↑ A bajnok, akit a legmagasabb kitüntetés sem mentett meg a haláltábortól (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  9. ↑ Győr Béla 2017 26. o
  10. ↑ Cseh Kálmán, vitéz, nemes, szentkatolnai. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Győr Béla 2017: Magyar lovasok az olimpiai játékokon. Budapest: Magyar Lovassport Szövetség (2017). ISBN 978-963-12-8628. Hozzáférés ideje: 2019. november 24. 

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cseh_Kálmán&oldid=27622182”