Ugrás a tartalomhoz

Csatornagéb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csatornagéb
Az élőhelyén
Az élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Gobiinae
Nem: Pomatoschistus
Gill, 1863
Faj: P. canestrinii
Tudományos név
Pomatoschistus canestrinii
(Ninni, 1883)
Szinonimák
  • Gobius canestrini Ninni, 1883
  • Gobius canestrinii Ninni, 1883
  • Gobius jadrensis Giglioli, 1883
  • Pomatoschistus canestrini (Ninni, 1883)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csatornagéb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csatornagéb témájú kategóriát.

A csatornagéb (Pomatoschistus canestrinii) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A csatornagéb elterjedési területe Albánia, Horvátország, Montenegró, Olaszország és Szerbia tengerpartközeli édesvizei.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal testhossza 4 - 5 centiméter, legfeljebb 5,5 centiméter. 34 - 38 pikkelye van a hosszanti sorban. Hasúszói tapadókoronggá módosultak és hegyesek. Ívás idején a hím oldalain, a középvonal felett 6 halvány keresztsáv látszik.

Életmódja

[szerkesztés]

Helyben maradó édesvízi halfaj, amely főként apró rákokkal, rovarlárvákkal, vízirovarokkal és kis puhatestűekkel táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Első életéve végén ivarérett.

Források

[szerkesztés]