Családi Regénytár

	Családi Regénytár
	(könyvsorozat)
	A sorozat borítódísze
Szerző	több író
Első kiadásának időpontja	1900–1917
Nyelv	magyar
Témakör	szépirodalom
Részei	100 (részben összevont) kötet
	Kiadás
Magyar kiadás	Szent István Társulat, Budapest

A Családi Regénytár 20. század eleji katolikus szellemű magyar szépirodalmi könyvsorozat.

Jellemzői

A könyvsorozat 1900 és 1917 közt jelent meg a Szent István Társulat gondozásában Budapesten Kaposy József kezdeményezésére. Egy könyvismertetésben kiemelik, hogy a sorozat célja a katolikus közönség régi vágyának teljesítése a vállalkozással, amely „a maga nemében egyedül álló hazai irodalmunkban.” A sorozatban megjelenő regények és elbeszélések a „legjelesebb” külföldi és magyar szerzők művei közül kerültek kiválogatásra, ugyanakkor mindenhol elvárás volt a valódi művészi–szépirodalmi teljesítmény, és – feltehetően a kortárs szórakoztató regények hiányaira célozva – a „tiszta erkölcsi légkör”. Kiemelték, „égető szükség van arra, hogy a katholikusoknak oly szórakoztató olvasmányaik legyenek, amelyek sem hitüket, sem erkölcseiket nem sértik; amelyek szellemüket gyönyörködtetik, de harmóniában is vannak katholikus világnézetükkel és erkölcsi fölfogásukkal.” Az egyes köteteket 10 íves terjedelemben, angol-vászonkötésben bocsátották az érdeklődök elé, árukat 1 koronában (azaz megfizethető módon) szabták meg. A köteteket a Szent István Társulat könyvkiadóvállalatában (Budapest, VIII. kerület, Szentkirály u. 28.), illetve „minden fővárosi és vidéki könyvkereskedésben” lehetett megrendelni.

Célközönsége egyben a katolikus elemi- és középiskolák tanulói voltak.^[forrás?]

Borítója

A sorozat kötetei egyszerű, zöld színű borítóval jelentek meg, amelynek alsó és felső részén 4-4, illetve jobb és bal oldali részén 2-2 vékony egyenesen vonallal körülvett mezőkben fentről lefelé a sorozatcím, a műcím, a szerző neve, illetve a kiadó neve szerepelt halványsárga színű betűkkel szedve.^[1] Létezett hasonló elrendezésű világoskék borítós, piros betűs változat is,^[2] illetve világosbarna alapszínű, rajta sötétebb barna stilizált szecessziós növénymotívumos is.^[3]

Kötetei

1–2. Montal Mária. Germanie eszménye. Regény két kötetben. Fordította Szentannai. (167, 174 l.)
3. Cyprián. Útak az életben. Elbeszélések. (162 l.)
4. Lamiraudie, C. de. Filemon ezredes. Elbeszélés. Foridottta A. Vilma.(150 l.)
5–6. Eszter. Eredeti irányregény két kötetben. Irta X ... grófnő. (165, 169 l.)
7–8. Craven Ágostonné. Éliane. Regény. Franciából fordította Rada István. (223, 271 l.)
9. Kincs István. Rajzok a kuruc világból. (161 l.)
10–12. Filó Károly. A vértanú szelleme. Történeti regény a Dioklecián-féle keresztényüldözés korából. 3 kötet. (142, 148, 116 l.) 1901.
13. G. Büttner Julia. Ugy mint volt. Elbeszélések. (153 l.) 1901.
14. Boul M. A Mária kép. elbeszélés. Fordította Sziklay János. (167 l.) 1901.
15. Andor József. (Cyprian.) Anyaföldön. Elbeszélések. (165 l.) 1901.
16–17. Coloma, Don Luis –, elbeszélései. Spanyol eredetiből fordította Jándi Bernardin. 2 kötet. (179, 131 l.) 1901.
18. Csapodi Istvánné. A kék ruhás asszony. (Egy fiatal leány életéből.) – Tinseau Leon. Psyche lámpája. Elbeszélés. Fordította A. V. (181 l.) 1902.
19. Franko Iván, dr. Hricz és az úrfi. Elbeszélés az 1846–1848. zivataros évekből. Fordította Zsatkovics Kálmán. (137 l.) 1902.
20–23. Kincs István. A leánymamák fia. Vig regény 4 kötetben. (173, 147, 185, 144 l.) 1902.
24–25. Mairet Jeanne. A hiábavaló gazdagság. Regény 2 köt. Francia eredetiből fordította dr. Rada István. (154, 171 l.) 1902.
26. Vértesy Gyula. Falusi történtek. Elbeszélések. (147 l.) 1902.
27. Az ezer tó országából. Finn elbeszélések. Finn eredetiből fordította Bán Aladár. (160 l.) 1902.
28–29. Tarczai György. Budai históriák. 2 kötet. (159, 157 l.) 1902.
30. Neumeyer K. Dezső. A karassó mellől. Elbeszélések. (155 l.) 1902.
31–32. Andor József. Két világ között. Regény 2 kötetben. (155, 131 l.) 1902.
33–34. Tarczai György. Masolino. Regény Zsigmond király korából. 2 kötet. (149, 147 l.) 1902.
35–36. Castelnuovo Enrico. Küzdelmek. Olasz regény 2 kötetben. Fordította M. Hrabovszky Julia. (174, 181 l.) 1904.
37. G. Büttner Julia. A méltóságos asszony emberei. (159 l.) 1904.
38–39. Harland Henry. Sampauls grófnő. angol eredetiből fordította G. M. 2 kötet. (151, 135 l.) 1904.
40. Tarczai György. A zengő hegy. Bükkvidéki históriák. (140 l.) 1904.
41–43. Báró Brackel Ferdinande. A műlovas leánya. Regény 3 kötetben. Fordította dr. Rada István. 2. kiadás. (154, 154, 152 l.) 1905.
44. Kiss Menyhért. Az arany pók és egyéb elbeszélések. (155 l.) 1905.
45. M. Hrabovszky Julia. Női szívek. Elbeszélések. (144 l.) 1905.
46. Tarczai György. Az egetverő hegy. Elbeszélések a Tátra vidékéről. (148 l.) 1906.
47. Lamirandie C. Geneviève megtérése. Elbeszélés. fordította A. V. (169 l.) 1906.
48. Coloma D. Luis. Spanyol képek. Fordította Jándi Bernandin. (222 l.) 1906.
50. Andor József. Újabb elbeszélések. (235 l.) 1907.
51–52. Dickens Károly. Kis Dorrit. Átdolgozta Filó Károly. 2 kötet. (151, 143 l.) 1908.
53–54. Coloma P. Luis. A vértanú királynő. Fordította Gergely Rózsa Jolán. 2 kötet. (139, 154 l.) 1909.
55. Andor József. Ijjas Tamás végzete. Regény. (140 l.) 1909.
56. Champol. Alexandrina nővér. Fordította Hodács Ágost. (189 l.) 1909.
57–58. Sziklay János. Az irgalmasság Golgotája. Történeti regény. 2 kötetben. – Sziklay János. Szegény élt, gazdag lélek. Elbeszélés. (145, 85, 58 l.) 1910.
59. Vitis, Charles de –. A doktorkisasszony. Francia eredetiből fordította Rada István. (145 l.) 1910.
60–61. Sheehan Patrick Ágost. Az üldözöttek. Irországi regény. 2 kötetben. Fordította –Y –E. (151, 152 l.) 1910.
62. Vautel Clément: Az álomkép. Regény. Francia eredetiből ford. Kertész Kálmán. 154 l.
63–64. Coloma P. Luis: Boy. F'ord.: Gerely Jolán. 1–2. köt. 132 +130 l.
65–68. Wiseman Miklós: Fabiola, vagy a katakombák egyháza. Új magyar kiadás. Angol eredeti után a Szent István-Társulat megbízásából ford.: Haudek Ágoston. Steinle Ede lovag által rajzolt képekkel. 2. kiad. 4 köt.
69. Csapodiné Allaga Vilma: Almavirág. Regény. Boldogasszony kis katonája. Elbeszélés. 103, 15 l.
70. Orbán Dezső: A gyöngysoros Diana. 163 l.
71–74. Williamson C. N. és A. M.: Az arany csönd. Regény. Ford.: P. K.–F. E. 4 köt.
75–76. Tarczai [György]: Öt novella. 1913. 324 l.
77–78. Williamson C. N. és A. M.: Herkules vendége. 1913. 372 l.
79. Kertész Kálmán: Fehér turul. 1913. 139 l.
80–81. Barklay L. F.: Esti dal. 1914. 352 l.
82–83. Handel-Mazzetti Enrica: Játszótársak. 1914. 127, 122 l.
84. Vécseyné Jankovich Luiza: Keressük a boldogságot. 1914. 134 l.
85–87. Williamson C. N. és A. M.: Az erdők fia.
88. Katona E[rnő]: A forradalom. Elbeszélés. 1916. 107 l.
90. Harsányi Lajos: A halálfejű pille. 156 l.
91–94. Sienkiewicz Henrik: Tűzzel-vassal. 1915. 340, 325 l.
95-97. nem jelent meg vagy nem ismert
98-100. Sienkiewicz, Henryk: Sivatagban – őserdőben. Ford. Bányai K. 1917.

Jegyzetek

Források

Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [4]
Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [5]
Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [6]
Thurzó Gábor: A 100 éves Szent István-Társulat. Vigilia, XIII. évf. 5. sz. (1948. május)
Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.
sorozatismertetés In: Andor József: Anyaföldön. Elbeszélések, 1901, a borító belső oldalán
Antikvarium.hu

Kapcsolódó szócikkek

Magyar könyvsorozatok listája

[1] [1]

[2] [2]

[3] [3]

[1]

[2]

[3]