Csajághy Károly (plébános)
| Csajághy Károly | |
 | |
| Született | 1815. október 29.[1] Bács[1] |
| Elhunyt | 1905. február 7. (89 évesen)[2] Budapest[1] |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Jobb oldali falsírboltok, jobb-409) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csajághy Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csajági Csajághy Károly (Bács, 1815. október 29. – Budapest, Ferencváros, 1905. február 7.)[3] egyházi jogtudor, pécs-egyházmegyei esperes-plébános, Csajághy Márton és Csajághy Sándor csanádi püspök testvéröccse.
Élete
[szerkesztés]A gimnáziumot magánúton és Baján 1832-ben végezte; azután a pécsi papnevelő-intézetbe vették föl, ahol a bölcseletet és teológiát tanulta. 1838-ban misés pappá szentelték föl, mire Sombereken és Dunaszekcsőn káplánkodott. 1843-tól a pécsi papnevelőben az alumnusok igazgatója és a teológia tanára volt. 1854-ben Babarcra, 1861-ben Szentkirályra, 1874-ben Szászvárra ment plébánosnak; 1879-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött.
Mint vidéki levelező irt 1838–50-ig előbb a Nemzeti Ujságba és melléklapjába a Hasznos Mulatságokba, azután a Jelenkorba, Hirnökbe, Magyar Sionba (1838) és a Közleményekben (1841), az 1850-es években különféle cikket a Religióba és Családi Lapokba neve alatt vagy -y. jeggyel. A pécsi Egyházi Töredékekben megjelent egy hosszabb értekezése a vegyes házasságokról sat.
Munkái
[szerkesztés]- Egyházi gyászbeszéd, melyet a mohácsi vérmezőn, ama szerencsétlen Lajos-csata napján (aug. 29.) mondott. Pest, 1840
- Adserta e jure naturae et ecclesiastico. Pestini, 1847
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-