Ugrás a tartalomhoz

Csávázás (növényvédelem)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csávázás a preventív védekezési módok közé tartozó egyik növényvédelmi eljárás;[1] bizonyos fizikai vagy kémiai hatáson alapuló védekezés a szaporítóanyag felületére tapadt, esetleg annak a belsejében élő kórokozók, avagy a magban illetve a talajban élő állati kártevők ellen. Vannak vegyszeres (csávázószerrel történő) illetve vegyszermentes (biológiai) változatai.

Vegyszeres csávázás

[szerkesztés]
A vegyszeres csávázás történhet nedves, száraz eljárással, illetve gáznemű eljárással.

Nedves csávázás

[szerkesztés]

Nedves csávázásnál a magot csávázó oldatban áztatják vagy azt permetlé formájában juttatják rá, így a kórokozók már a vetés előtt elpusztulnak. A magvak belsejében élő kórokozók ellen szisztematikus szerek vagy meleg vizes csávázás alkalmazása szüksége.

Száraz csávázás

[szerkesztés]

Porcsávázás esetén a kezelt magvak fertőtlenítése a talajban megy végbe.

Gáznemű eljárással

[szerkesztés]

Csávázószerek

[szerkesztés]

A csávázószerek tartalmazhatnak magserkentő és csírázást védő anyagokat is. Hatóanyaguk lehet: réztartalmú szerves vegyület, benomil, kaptán, TMTD, továbbá karbofurán típusú.

Vegyszermentes csávázás

[szerkesztés]

A vegyszermentes, úgynevezett biológiai földművelés esetén bizonyos növények magjait (hüvelyesek, káposztafélék ) kamilla vagy macskagyökér főzetbe áztatják, ezzel érik el a kórokozók pusztulását és a magonc védelmét.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  2. Zöldkalendárium. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 18.)

Források

[szerkesztés]