Ugrás a tartalomhoz

Csányi János (ügyvéd)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csányi János (Kecskemét, 1788. március 30. – Kecskemét, 1870. június 29.) főbíró, tanácsnok, hites ügyvéd.

Élete

[szerkesztés]

Apja Csányi János iparos volt. Kecskeméten járt elemibe, Pesten végezte a középiskolát, majd a debreceni kollégiumban tanult.

1810. szeptember 10-én felesküdött ügyvédnek, majd szülővárosában működött tíz évig. 1820. november 1-jén Kecskemét város tiszti főügyésze lett. 1826 novemberében megválasztott tanácsnoknak, majd 1826 és 1830 között főjegyző volt. 1841 és 1844 között a város főbírája volt, ezután tanácsnokként tevékenykedett 1848-ig.

Az 1848-as törvények szerint végbevitt tisztújítás alkalmával újfent kiérdemelte a főbírói tisztet. A forradalom és szabadságharc idején is higgadtan és megfontoltan vezette a várost. 1849 júliusában, amikor bevonult a városba az osztrák tábor, ő mentette meg Kecskemétet a katonák dühétől, a feldúlástól és a kirablástól.

Főbírói tevékenységét 1851-ig végezte, ekkor a járásbíróság elnöke lett, működése során mindig a város érdekeit szolgálta és nem a hatalom vakon engedelmeskedő híve volt. Minden egyes rendeletet csakis úgy foganatosított, hogy előtte felvilágosította annak hátrányáról a feljebbvalóit, emiatt pedig gyakorta rendre utasították. Többek között ez vezetett ahhoz, hogy a bíróságot 1854-ben történt újjászervezése alkalmával Csányit kitűnő jogász és nagy törvényismerő volta ellenére mellőzték.

1855. november 24-től 1861 januárjáig Kecskemét város bizalmi tanácsnoka volt, majd 1861 februárjának elején polgármesterré választották. 1862-ig volt töltötte be ezt a tisztséget, majd 1862 decembere és 1866 között újfent a városi tanács tagja volt. 1867 elején nyugállományba került, ugyanis szélhűdés kapott és nem tudta hivatali teendőit ellátni. Érdemei elismerése gyanánt a tanács életfogytiglani nyugdíjat biztosított neki. A város irányításán túl Csányinak arra is volt gondja, hogy az utókor megismerje az akkori Kecskemétet.

Munkái hírlapokban jelentek meg. A Társalkodó 1840-es évfolyamában ő irányította a közfigyelmet Katona Józsefre és ő írt róla először életrajzot. A Tudományos Gyűjteményben Kecskemét város pecsétjéről, a Vasárnapi Ujságban Kecskemét tanintézeteiről értekezett.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.