Csángota-ér
| Csángota-ér | |
| Csangota | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Települések | Bakonyszücs Lovászpatona Mórichida |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 33,2 km |
| Forrásszint | 232,5 m |
| Vízhozam | 0,2 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 118 km² |
| Forrás | Bakony |
 é. sz. 47° 20′ 07″, k. h. 17° 43′ 24″47.335317°N 17.723333°E | |
| Torkolat | Marcal |
| é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 17° 24′ 40″47.508386°N 17.411072°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 17° 24′ 40″47.508386°N 17.411072°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csángota-ér a Marcal mellékpatakja. Bakonyszücs mellett ered, és Mórichida előtt folyik a Marcalba. Hossza: 33,2 kilométer, s több halastavat is táplál.
Történeti adatok
[szerkesztés]Osztrák térképészek készítették el az 1790-es években az első katonai felmérést a Csángota-érről. A dokumentumon jól látható az a szakasz a téti hídnál, ahol kisebb tóvá szélesedik az ér. Másik jól kivehető az a szakasza, amely Mórichidánál található, s ahol a torkolatvidék található. Itt több, mocsaras ágra szakad az ér.
A harmadik katonai felmérést az 1890-es években végezték. Sás Bach, Kánya-ér, Bakony-patak, Csángota-patak és Csángota-ér elnevezésekkel találkozhatunk.
Alább Móriczhidánál a Sokorói ér egyesül vele, mely Szücs mellett ered, Zsörk, Sz. Iván, Ságh, Lovász-Patona, Gyömörő és Téth mellett folyik el.
Leírása
[szerkesztés]A Bakony peremén, Bakonyszücs mellett ered. Fák, erdős részek között folyik. Forrásától nem messze egy horgásztavat alakítottak ki. A horgásztó után már szabályozták a medret. Bakonyszentivánig továbbra is fák szegélyezik a medrét. Bakonyszentiván után szántóföldek, rétek között folyik tovább. A következő halastó Bakonyság alatt található, majd a legnagyobb halastó Lovászpatona után található. Egy rövidebb bokrosabb terület található Gyömöre után, majd az ez alatti részeken - egészen a torkolatig - már nem találhatóak fák, csak mocsári növények.
