Ugrás a tartalomhoz

Egybibés galagonya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Crataegus monogyna szócikkből átirányítva)
Egybibés galagonya
Rajz a növény különböző részeiről
Rajz a növény különböző részeiről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Galagonya (Crataegus)
Faj: C. monogyna
Tudományos név
Crataegus monogyna
Jacq.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Egybibés galagonya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Egybibés galagonya témájú médiaállományokat és Egybibés galagonya témájú kategóriát.

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Botanikai neve "Crataegus" a görög "szilárd" szóból származik.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az egybibés galagonya elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, valamint Északnyugat-Afrika és Nyugat-Ázsia. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[2][3]

Megjelenése

[szerkesztés]

Az egybibés galagonya középmagas, tömötten ágas, tövises cserje vagy 5-8 méteres kis fa, szabálytalan, szétterülő koronával. A kéreg sötétbarna, keskeny rombusz vagy négyzet alakú pikkelyekre repedezett. A levelek ékvállúak, a féllemez közepén túl, néha tövig 3-5 hasábúak, hegyesedő, csak a csúcs felé fogas karéjokkal, alul, az érzugokban többnyire szakállszőrösek, felül fényes sötétzöldek, fonákjukon kékeszöldek. A levélnyél mintegy 3 cm hosszú, csatornás. A pálhalevelek ép szélűek. A hímnős virágok fehérek, 8-15 milliméter szélesek, dús bogernyőkben (bugában) nyílnak, egybibések, kellemetlen szagúak. A termés tojásdad vagy gömbölyű, vérpiros színű, nagyságuk 6–10 milliméter, bennük csontár található.

Életmódja

[szerkesztés]

Az egybibés galagonya különböző lomberdőkben (ritkábban fenyvesekben), erdőszéleken, cserjésekben, füves lejtőkön, napos legelőkön az 1500 méter magasságig gyakori; közepesen száraz vagy üde, meleg agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő. A galagonyabokrok akár 500 évig is élhetnek.[1] Virágzási ideje május-június között van.

Alfajai

[szerkesztés]

C. monogyna subsp. monogyna

[szerkesztés]

A levél alul világoszöld, 2,5-3,5 centiméter hosszú, mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 15 milliméter hosszú.

C. monogyna subsp. nordica

[szerkesztés]

A levél alul szürkészöld, 3–5 centiméter hosszú, az előzőénél kevésbé mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 25 milliméter hosszú.

Felhasználása

[szerkesztés]

Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. Bort is készíthetünk belőle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a sárga gyűszűvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásaiból, leveleiből vagy terméséből készíthetünk.

Képek

[szerkesztés]
GALÉRIA

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 63. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  2. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]