Cook Inlet
A Cook Inlet egy 290 km hosszú keskeny öböl Alaszka déli részén, melyet az Alaszkai-öböltől a Kenai-félsziget választ el. Az öböl északi végén fekszik Anchorage.
Az öböl vízgyűjtóterülete 100,000 km². Az öblöt az Aleut-hegylánc és az Alaszkai-hegységből eredő folyók táplálják (Knik-folyó (Knik River), Little Susitna-folyó (Little Susitna River), Susitna-folyó és a Matanuska-folyó). A 6194 méteres Denali is a vízgyűjtő területhez tartozik.
A Cook Inlet hajózható az északi Anchorage kikötője és a déli Homer kikötője között. A Cook Inlet környékén közel 400 000 ember él. A terület fő kikötője Anchorage.
Vulkáni tevékenység
[szerkesztés]A vízgyűjtő területen található a Mount Redoubt tűzhányó, és az Augustine-tűzhányó, két további kisebb aktív vulkánnal.[1] A vulkanikus működés kapcsolódik a földrengésekhez, cunamikhoz és hordalék lavinákhoz.
1901-ben egy 7,1 nagyságrendű földrengés okozott vulkáni kitörést, majd ennek nyomán cunamit.[2] 2009-ben egy, a Mount Redoubtról induló lahar (iszapár) veszélyeztette a közelben telepített olajtárolókat.
Történet
[szerkesztés]A Cook inlet első felfedezői a Dena'ina nevű őslakok voltak. Az első európaiak orosz prémvadászok voltak. 1876-ban megalapították a Nyikolajev erődöt, a Kenai-folyó torkolatánál. A prémvadászok a helyi őslakosokat vadászatra használták.
1778-ban – az Északnyugati átjárót keresve – James Cook expedíciója hajózott be a Cook Inletbe, melyet róla nevezett el 1794-ben hajózótisztje, George Vancouver, aki később maga is számos felfedezést tett a Csendes-óceán északi részein.
A Cook Inlet déli részén levő ‘Turnagain Arm’ nevű területet William Bligh nevezte el, aki kapitány volt a híres HMS Bounty angol királyi hadihajón, ahol a nevezetes lázadás tört ki 1789-ben (Lázadás a Bountyn), és akkor Bligh-t 18 társával egy csónakba tették.
A ‘Turnagain Arm’ elnevezés onnan ered, hogy valójában eltévedtek az átjárót keresve, és ezért adták a “turn again” („fordulj újra”) elnevezést.
Települések
[szerkesztés]A legtöbb alaszkai település a Cook Inlet környékén található, valamint a legnagyobb város, Anchorage és környékén. Az Inlet távoli nyugati részeit nem éri el közút. Egy kis település, Tyonek közel 180 embernek és számos olajfúráshoz kapcsolódó létesítménynek ad otthont.
A teherszállítás 95%-a Anchorage kikötőjében zajlik. Ide busz vagy vasút vezet a kisebb településtől.
Ásványi kincsek, természeti jelenségek
[szerkesztés]A Cook Inlet gazdag kőolaj és gáz lelőhely.[3] 2005-ben 16 olajfúró torony működött az öbölben, és számos a partmenti sávban. Az olajat olajvezetékeken szállítják el, a gázt cseppfolyósítják és Anchorage-ból forgalmazzák.[4]
Alaszkában van az USA ismert széntartalékainak a fele. Évtizedek óta vannak tervek hatalmas bányák létrehozására, de ezek a környezetvédelmi szempontok miatt még nem valósultak meg.[5]
A Turnagain Arm és a Knik Arm arról is ismert, hogy bővelkedik a kőzetlisztben. Apálykor ez nehezíti a hajók navigációját, ezért az itt közlekedő hajók speciális lapos hajótesttel rendelkeznek.
A nagy árapálymozgás következtében kialakuló árapálysíkság veszélyes lehet a tengerparti sétára.
Turnagain Arm nevezetes a torlóár jelenségéről. Az itteni torlóár átlagosan 9 méteres, és az egyik legnagyobb a Földön. Az óceán 12 óra és 25 perces periodikus mozgását energiatermelésre is lehetne használni. Számos terv készült egy torlóáras erőmű kivitelezésére.[6]
Állatvilág
[szerkesztés]A Cook Inlet egyedülálló állatfaja a beluga vagy más néven a fehér delfin.[7] Ma már csak 400 példány él az óceánban. 2008-ban a belugát felvették a veszélyeztetett állatok listájára.[8] A Cook Inletben szezonálisan ipari méretű halászatot folytatnak.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ "Cook Inlet-South Central Alaska map and volcano list". Alaska Volcano Observatory.
- ↑ Historic Earthquakes - Cook Inlet, Alaska
- ↑ Archivált másolat. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20061014212202/http://www.agrium.com/print_version/company_profile/our_operations/791.jsp
- ↑ https://web.archive.org/web/20070701050924/http://www.inletkeeper.org/energy/ChuitnaCoalWebpage.htm
- ↑ Archivált másolat. [2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- ↑ http://www.fakr.noaa.gov/protectedresources/whales/beluga/management.htm
- ↑ http://www.fakr.noaa.gov/protectedresources/whales/beluga/mmpa/draft/conservationplan032005.pdf