Ugrás a tartalomhoz

Colin de Verdière-gráfinvariáns

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matematika, azon belül a gráfelmélet területén a Colin de Verdière-gráfinvariáns vagy Colin de Verdière-invariáns – jelölése tetszőleges G gráfra Yves Colin de Verdière által 1990-ben bevezetett gráfparaméter. Meghatározásának motivációja egyes Schrödinger-operátorok második sajátértékei maximális multiplicitásának vizsgálata volt.[1]

Definíció

[szerkesztés]

Legyen egy hurokmentes egyszerű gráf. Az általánosság megszorítása nélkül tegyük fel, hogy . Ekkor bármely szimmetrikus mátrix legnagyobb ko-rangja (egy -es mátrix ko-rangja , ahol a mátrix rangja), melyre:

  1. bármely -re, ahol : ha és ha ;
  2. M-nek pontosan egyetlen negatív sajátértéke van, melynek multiplicitása 1;
  3. nem létezik olyan nemnulla mátrix, melyre , illetve olyan, melyre ha akár , akár igaz.[1][2]

Ismert gráfcsaládok karakterizációi

[szerkesztés]

Néhány jól ismert gráfcsalád karakterizálható Colin de Verdière-invariánsuk szerint:

Ugyanezek a gráfcsaládok megjelennek a gráf Colin de Verdière-invariánsa és komplementer gráfjának szerkezete kapcsolatában:

  • Ha egy n-csúcsú gráf komplementere lineáris erdő, akkor μ ≥ n − 3;[1][5]
  • Ha egy n-csúcsú gráf komplementere külsíkgráf, akkor μ ≥ n − 4;[1][5]
  • Ha egy n-csúcsú gráf komplementere síkbarajzolható, akkor μ ≥ n − 5.[1][5]

Gráfminorok

[szerkesztés]

Egy gráf minora az eredeti gráfból élek összehúzásával, élek és csúcsok törlésével kapott gráf. A Colin de Verdière-invariáns minor-monoton, ami azt jelenti, hogy a minorképzés műveletével a gráf invariánsát csak csökkenteni vagy változatlanul hagyni lehet:

Ha H minora G-nek, akkor .[2]

A Robertson–Seymour-tétel értelmében minden k-hoz létezik gráfok H véges halmaza, melyre igaz, hogy a legfeljebb k invariánsú gráfok megegyeznek a minorként H egyik tagját sem tartalmazó gráfokkal. (Colin de Verdière 1990) listázza ezeket a tiltott minorokat k ≤ 3-ra; k = 4-re a tiltott minorok halmaza a Petersen-gráfcsalád hét gráfjából áll, a csomómentesen beágyazható gráfok két karakterizációja alapján, miszerint a gráfok, melyekre μ ≤ 4 és melyeknek nincs Petersen-családbeli minoruk.[4]

Kromatikus szám

[szerkesztés]

(Colin de Verdière 1990) sejtése szerint egy μ Colin de Verdière-invariánsú gráf színezhető legfeljebb μ + 1 színnel. Például a lineáris erdők invariánsa 1, és 2-színezhetők; a külsíkgráfok invariánsa kettő, és 3-színezhetők, és a síkbarajzolható gráfok (a négyszíntétel értelmében) 4-színezhetők.

A legfeljebb 4-es Colin de Verdière-invariánsú gráfokra a sejtés igaz; az, hogy a csomómentesen beágyazható gráfok kromatikus száma legfeljebb öt, következménye a Hadwiger-sejtés K6-minormentes gráfokra való bizonyításának, amit (Robertson, Seymour & Thomas 1993) végzett el.

Egyéb tulajdonságok

[szerkesztés]

Ha egy gráf metszési száma , akkor Colin de Verdière-invariánsa legfeljebb . Például a két Kuratowski-féle gráfot, a öt és a -at le lehet rajzolni egyetlen metszéssel, Colin de Verdière-invariánsuk ezért legfeljebb négy.[2]

Boxicitással való kapcsolata

[szerkesztés]

Ugyanazon gráf Colin de Verdière-invariánsa és boxicitása között Louis Esperet a következő összefüggést igazolta:

,

továbbá valószínűsíti, hogy a boxicitás legfeljebb a Colin de Verdière-invariánssal egyenlő.[6]

Befolyás

[szerkesztés]

A Colin de Verdière-invariánst a gráfhoz tartozó speciális mátrixosztály alapján definiálják, nem csak egyetlen, a gráfhoz tartozó mátrixból. Hasonló módon definiáltak néhány más gráfparamétert is, mint például a gráf minimális rangját, a gráf minimális szemidefinit rangját és a gráf minimális ferde rangját.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Colin de Verdière graph invariant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j (van der Holst, Lovász & Schrijver 1999).
  2. a b c d e f (Colin de Verdière 1990).
  3. (Colin de Verdière 1990) nem írja ezt explicit módon, de az általa használt jellemzésből – háromszög és mancs minor nélküli gráfok – pontosan ez vezethető le.
  4. a b (Lovász & Schrijver 1998).
  5. a b c (Kotlov, Lovász & Vempala 1997).
  6. Esperet, Louis (2015). "Boxicity and Topological Invariants". arXiv:1503.05765 [math.CO].