Ugrás a tartalomhoz

Clairvaux-i ciszterci apátság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Clairvaux-i ciszterci apátság
TelepülésVille-sous-la-Ferté
Ország Franciaország
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeLangres-i egyházmegye
Építési adatok
Stílusciszterci építészet
Építés befejezése1115
Elhelyezkedése
Clairvaux-i ciszterci apátság (Franciaország)
Clairvaux-i ciszterci apátság
Clairvaux-i ciszterci apátság
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 4° 47′ 20″48.147222°N 4.788889°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 4° 47′ 20″48.147222°N 4.788889°E
Térkép
A Clairvaux-i ciszterci apátság hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Clairvaux-i ciszterci apátság témájú médiaállományokat.
A kolostor alaprajza.
A kolostor ma.

A Clairvauxi ciszterci apátság (latinul Claravallis, franciául Abbaye de Clairvaux) ciszterci kolostor, amit Clairvaux-i Szent Bernát hozott létre a Cîteauxi apátság fiókegyházaként Champagneban, Dijontól 100 km-re, északra. 1115-ben érkezett ide tizenkét szerzetessel. Az új kolostor rövidesen önállósult a Harding Szent István vezette Cîteauxtól és rövidesen apátságok tucatjait kezdte létrehozni nemcsak Franciaországban, hanem a környező országokban, a skandináv területeken és Magyarországon. 1147-ben még Bernát életében Heiligenkreuzból érkeztek szerzetesek először magyar területre, akik Clairvauxból származtak, s a Tolna vármegyei Cikádoron, Bátaszék mellett alapítottak kolostort. Szintén Clairvaux filiájából, Aceyből kerültek ki a zirci apátság alapítói 1182-ben. 1183-ban a Trois Fontainesből érkeztek Szentgotthárdra szerzetesek, Clairvauxból pedig a Pilisbe is kerültek még, az abból kirajzók további két kolostort alapítottak.
Különösen szép példaként azonban mindenképp a szentgotthárdi ciszterci apátságot kell említeni a magyarországi telepítések viszonylatában.

1791-ben a Francia forradalom idején elvették és lerombolták, azóta ismét a ciszterek birtokában van.

További információk

[szerkesztés]