Clairvaux-i ciszterci apátság
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Clairvaux-i ciszterci apátság | |
Település | Ville-sous-la-Ferté |
Ország | Franciaország |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Langres-i egyházmegye |
Építési adatok | |
Stílus | ciszterci építészet |
Építés befejezése | 1115 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 4° 47′ 20″48.147222°N 4.788889°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 4° 47′ 20″48.147222°N 4.788889°E | |
A Clairvaux-i ciszterci apátság hivatalos honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Clairvaux-i ciszterci apátság témájú médiaállományokat. |
A Clairvauxi ciszterci apátság (latinul Claravallis, franciául Abbaye de Clairvaux) ciszterci kolostor, amit Clairvaux-i Szent Bernát hozott létre a Cîteauxi apátság fiókegyházaként Champagneban, Dijontól 100 km-re, északra. 1115-ben érkezett ide tizenkét szerzetessel. Az új kolostor rövidesen önállósult a Harding Szent István vezette Cîteauxtól és rövidesen apátságok tucatjait kezdte létrehozni nemcsak Franciaországban, hanem a környező országokban, a skandináv területeken és Magyarországon. 1147-ben még Bernát életében Heiligenkreuzból érkeztek szerzetesek először magyar területre, akik Clairvauxból származtak, s a Tolna vármegyei Cikádoron, Bátaszék mellett alapítottak kolostort. Szintén Clairvaux filiájából, Aceyből kerültek ki a zirci apátság alapítói 1182-ben. 1183-ban a Trois Fontainesből érkeztek Szentgotthárdra szerzetesek, Clairvauxból pedig a Pilisbe is kerültek még, az abból kirajzók további két kolostort alapítottak.
Különösen szép példaként azonban mindenképp a szentgotthárdi ciszterci apátságot kell említeni a magyarországi telepítések viszonylatában.
1791-ben a Francia forradalom idején elvették és lerombolták, azóta ismét a ciszterek birtokában van.